Prózák
Prózák
„restellte is maga előtt, hogy egy akácfa van rá ilyen hatással. Pont egy akácfa, egy közönséges akác, amelyet otthon nem szeretett, mert döntéskor rossz volt gallyazni"
„Reggel összefordította a két zsíros kenyeret, a pohár tejet állva itta meg, fehérbajszos puszit nyomott nagymami arcára, ma mmemeglepi lesz, ebédre jövök"
„A kissé megszürkült fekete bársonynadrág színe felfrissül, ha félbevágott vöröshagymával - szálirányban! - átdörzsöljük. Azon kívül, hogy friss színt kap a nadrágunk, napokig nem kell használnunk...
„Mondja, doktor úr, hallott ön a szabadkőművesekről, azt beszélik, egymás vérét itták, és kivágták annak a nyelvét, aki megszegte a titoktartás szabályait"
„Ne mondd, hogy mindenkit szemmel tartottak! Tartottak? Tartottunk! Olyan nem volt, hogy valaki kicsússzon. Hogy az ember elnézte volna, hogy akárki kicsússzon a hálóból"
„Egy őszi, elhagyott fürdőhelyen húznám meg most legszívesebben magamat (...), ahol nincs már senki, amolyan öreg Firszként szemlélődve kifelé a lehúzott spaletták rései közül"
"A regényírásban egy alapvető szabály van: nem szabad éhen halnunk; míg le nem pöttyentettük az utolsó pontot a már - halványan - megírt kottába. Én azért írok tovább, amiért a tyúk sem hagyja abba a...
„Szóval nem azt akarom mondani, hogy bemegyek egy helyre, ahol ki vannak állítva a legnagyobb detektívregény írók, hanem azt, hogy én magam is ott leszek!"
„A nagy magyar költőket mindig is különösen jól felszerszámozta az úristen. Miként is lehetne pöttöm pennával, kevés és híg téntával nagy poémát írni?"
"Egyetlen kincsemnek azt a papírzsebkendőt tekintettem, amire a Fehérvári úton egy Hobó Blues Band koncert szünetében Allen Ginsberg írta a következő szavakat: Allan, Ginsberg"
