Megkérdeztük
„Szeretem az egyszerűséget, ha a köznapi nyelvhez közeli, de a zeneiséget nem nélkülöző nyelv szól a versben, ha szinte észrevétlenül teremtődik a költészet, mert végül is ez a fontos, hogy...
"Ez nem életrajzi regény, nem regényes életrajz. Ez egy regény. Úgy bántam vele, ahogy az irodalom szokott, ahogy Tolsztoj Kutuzovval, Homérosz Odüsszeusszal, Gárdonyi Dobó Istvánnal, és így tovább:...
"A versben élem meg a legnagyobb szabadságot, mintha a nyelv feljogosítana arra, hogy kimondjak olyan dolgokat, amelyeket máskülönben nem mernék, mert illetlen, mert kíméletlen, mert tabu." Kiss Judit...
„Hatvanöt éves korom táján döbbentem rá, hogy hova jutottam, hogy »jön a fal«, s a meglepetésből, az ijedtségből, az ösztönös tiltakozásból születtek az első öregség-verseim.” Bertók Lászlóval Ménesi...
"nem bánnám, ha nálunk is elterjedne az „író” szónak olyasfajta használata, mint az angol „writer” vagy „author”, vagyis, ha nemcsak „prózaírót” jelentene, hanem olyan embert, aki ír, hol ezt, hol...
"Számomra a költészetnek akkor van értelme, ha olyan területekre vezeti olvasóját, amely elképesztő, döbbenetes, felháborító, megrázó – egyszóval katartikus." Németh Zoltánt Ayhan Gökhan kérdezte.
"Egy kor után előre csak horrorisztikus utak léteznek, a lélek végleg beáll a jungi kategóriák szerint az extrovertált alkatból az introvertáltba" Aczél Gézát Ménesi Gábor kérdezte.
"már kamaszkoromtól kezdve két nagyon kedves időtöltésem volt, az egyik a versolvasás, a másik az olvasott versekről való beszélgetés." Krusovszky Dénessel Ménesi Gábor beszélgetett.
"Az, hogy a versnek élőnek kell lennie, megítélésem szerint magától értetődik. Egyáltalán: van-e „halott” vers Avagy: vers-e a vers, ha már – vagy még – nem él?" Buda Ferencet Szepesi Dóra...
„A könyv lényege a párosításban van. Melyik történetnek vagy figurának milyen városi régió áll jól?” Térey Jánost legutóbb megjelent köteteiről, jelenlegi munkáiról Darvasi Ferenc kérdezte.
