"Békésben a nőemancipációs törekvések érvényesülése sokáig a tradicionális, XVIII-XIX. századi konzervatív nőeszmény korlátaiba ütközött" (Héjja Julianna Erika tanulmánya a Békés megyei lányok...

„Ha nincs költészet és egy olyan értékrend, ami az istenhitre épül, akkor nem lehet megmaradni ebben a világban" (Halmai Tamás esszéje)

Bódán Zsolt tanulmánya Kliment Margit 1885 és 1892 közti lánykori levelei alapján mutatja be a korabeli polgári ifjúság társas életének néhány fontos mozzanatát

„egyre elágazóbbá válik az a történet, amely József Attila remekművével kezdődött” – (Fenyő D. György tanulmánya a Születésnapomra újabb átköltéseiről)

„Széles zenei skálán mozognak a versei, egyszerűbb rigmusoktól egészen bonyolult ritmusképletekig, hangsúlyos magyarostól az időmértékesig, a blues meg a rap ritmusára akár" (Pieldner Judit...

„az utóbbi harminc-harmincötezer évben a meghatározó látásmód, amellyel a valóságot reprezentáljuk és reprodukáljuk, alig változott" (Nádasdy Zoltán agykutató a 2,5 dimenzióról)

„új kötete emlékezetes, erős és eredeti állításokat tesz egy olyan líranyelven, melyet hosszú évek alatt, nem kevés ellenszéllel megbirkózva dolgozott ki, és amely végre igazán jól szól" (Bedecs...

„életrajz, alkotói kedv, vagy a múzsa és a csókja épp jókor találkoztak"  (Csapody Kinga az Akinek a lába hatos című kötetről)

„A Budapesti Negyed két kötete az Éjjeli lepkevadászattal együtt egy korábban alig érintett társadalomtörténeti tematika példás bemutatása" (Erdész Ádám kritikája)

„élő, eleven, pózoktól és allűröktől mentes alkotás" (Szabó Tibor Benjámin kritikája Podmaniczky Szilárd könyvéről)