„Az én felfogásom és hajlamaim mindig távol voltak a környezet kilencvenkilenc százalékától, és egész életemben magános szigetet jelentettem" (Tófalvy Éva írása a magyar utópiairodalom mesteréről)

Surinás Olga írt mágikus realizmusról, fikcionalitásról és emlékezésről Grecsó Krisztián és Szilasi László "viharsarki" regényei kapcsán (részlet a Bárkában megjelent tanulmányból)

„minta- vagy formahabzsolás, nem a sablon tisztelete" (Kelemen Lajos kritikája az Élő hal - versek 2004-2011 című kötetről)

„a kötetbeli utazás is felfogható egyfajta tapasztalatszerzési, önismereti útnak, melynek célja az énhez való megérkezés" (Szántó Magdolna a Hajnali kút című verseskönyvről)

Papp István írt tanulmányt róla, hogyan figyelte meg Kovács Imrét, a Néma forradalom szerzőjét a magyar politikai rendőrség

„Az egykori BM III/III-as és más osztályainak rám vonatkozó jelentéseiből közöltem már a Bárkában és Korunkban néhány részletet (...), most egy összefoglaló jelentést közlök itt"

Molnár Illés kritikája Magyari Andrea sztori, Lázár Bence András A teraszról nézni végig és Szőllősi Mátyás Aktív kórterem című könyvéről

„cseles, rendhagyó regényről van szó" (Szakács István Péter kritikája az Amelyben Ekler Ágostra - emlékezünk című könyvről)

A 2011/6-os Bárkában publikált írás a Szigorúan titkos '89 és a Hangulatjelentések a fővárosból című kötetekről

Ekler Andrea kritikája Ágh István Hívás valahonnan és Szepesi Attila Lyukas kétfilléres című kötetéről a 2011/6-os Bárkából