Versek

„A magánynak nincs ideje, / a magánynak nincs semmije, / csak a sok-sok zsákba tömött / kérdőjel az övé, / a várakozás, / a hangtalan hang, / a bénaság ereje az övé.” Hodossy Gyula verse.

„A Facebook-posztok és -kommentek slágere / (a legfuttatottabb celeb ma: Covid-19 – / koronás királya a virtuális agorának): / féktelen víruspara, vakcinairigység és / vírustagadás.” Tatár Sándor...

„csak az út menti / fák őrülnek meg tőlünk, rohannak egyre / vissza, haza, hogy biztosan bezártuk-e / az ajtókat, áramtalanítottunk-e, / elzártuk-e a gázt, folyik-e a csapból / a víz, lehúztuk-e a...

„dobozba záródott hang, halk kaparászás, amiről csak tudni lehet, meghallani nem / frekvenciák, melyek csak bőrömmel foghatók, pihék antennáival / elsistergő jég emléke a hullámzó anyag felszínén /...

„Azonnali megváltás kell, / különben rátemetnek, / és a halál úgy feltornyosul / majd, mint frissen hajtott ruhák / egy régi szekrény polcain.” Szabados Attila versei a Bárkából.

„versem széttépett tengelic / vérző csomókban csendpihe / herceg ha jössz hogy felderíts / ránts magaddal a semmibe” – Simon Adri versei a Bárkából.

„Ami nap van, mind a várakozásé. / Magyarország a fiatalkorom / Volt, s ma is tart, nem lettünk soha másé, / Most is, nézze, milyen fiatalon // Kérem, hogy mondja meg, merre az arra. / Menjünk el a...

„De ne éljek vergődve gyászban / mint megvakított tengelice / tengelice könny nélkül vakon // Pusztuljak hát mint pacsirta / kit délibáb csal szomjan űzve” – Biernaczky Szilárd versei.

„A nyugdíjas tanár úrnál nyugalom van, egyéb / díjakból csak közüzemi, mégis van neki honnan / jókedvet meríteni. Az árnyas teraszon, ha / egymaga iszogathat, s mögötte madárdallal, / susogással...

„és el nem eresztem a kezetek / karácsonytól karácsonyig, / a Messzi ‒ egyre közelebb, / és egyre távolabb esik / amit elértem: köddé vált hegyek; / peregnek a decemberi fák, / repülők hullanak a...