Istók Anna
Závada Péter
anyag >> anya >> anyaaaaa
néz
Aligha kétséges, hogy a néző minden formája,
a széplélek, a balek, és a kezdet fiai valamikor oldott hangulatban
voltak a színházban, Anya. Legalábbis ezt olvastam
valami képes ismeretterjesztő újságban, amikor beültem
melléd, tizenkét szék közé – a tiéd
megnyugtatóan nyikorgott. Anya. Aztán fizikai folyamatok
indultak meg, gyomorkorgások, köhögések
kiválasztódások. A széndioxidban gazdag nézőtéren
a kemény ülések megnövelték a hátak megmerevedési értékét – írták,
én pedig ebből arra következtettem, hogy roppant mennyiségű
erősen koncentrált szénsavas kultúrszomj jutott a levegőbe
– a negropapír zörgése mintha a tengeré. Anya. Helyenként
a háttérzaj koncentráció oly fokot ért el, hogy a néző ingerültsége,
mint iszap rakódott le a felköhögött slejmek felületén. Jelenleg is találni még
igen nagy mennyiségben nézőiszapot az ülések karfáján – így a cikk szerzője.
Úgy látszik, ez azóta is egyre képződik. A nézőiszap kitűnő
hangszigetelő anya. Ebből a nézkőből származtatják a neszet vagy nézőtéri neszt.
Miután felmentél és meghaltál a színpadon, valóban, egy neszt sem lehetett hallani.
A nesz felbomlott alkotóelemeire, Anya. A vérerek lüktetése mintha dobszóló.
A széndioxid áramlása a vihar zúgása. A belek csikorgása a nyelések árapálya
a pórusok sziszegése a csipák kemény morzsaléka. A nézőnedvek kipárolgása,
kondenzációja a műélvezet része. Akkezdet apja akkor hozzám hajolt
és megkérdezte a függöny legördülése közben, hogy mi lesz holnapra,
ő már nagyon éhes és a büfé is bezárt.
Omlett reggelire.
(Készült Závada Péter Mész című verseskötete és azonos című verse alapján)