Versek
Nagy Mihály Tibor
se volt
sem eljövendő nem segít
és nem tudom hogy most mi van veled
homályból feltörő sejtelmeid
miféle éjszakát is sejtenek
mi rejtezik a pillanat mögött
mi nyílik és mi csuklik össze benned
hová vezet szorongó ösztönöd
repedt kövén a kiürült tereknek
miféle kékség hűl a homlokodra
miféle fények szétsugárzó bokra
csapódik át a pillanat egén
miféle törtes mondatok dadognak
hogy átsüti a tegnap és a holnap
csontozatát a csillagos remény
Nagy Mihály Tibor további versei a május végén megjelenő (2007/3) Bárkában
Kapcsolódó:
A Szépirodalom rovat legfrissebb írásai
Zalán Tibor versei
Fecske Csaba versei
Podmaniczky Szilárd verse
Varró Dániel verse
Kiss Ottó versei
2007. május 07.
