Patat Bence
Plüss
Plüssteve, plüssmaci, plüssmacska
Iszkiri vissza az ágyadba!
Plüsskutya, plüssló, plüsspatkány,
Több mese nincs ma, angyalkám!
Plüsshód, plüsscsiga, plüsselefánt,
Holnap rajzolj majd tulipánt!
Plüssnyúl, plüssliba, plüsspapagáj,
Volt már gyógypuszi, ennyire fáj?
Plüsscsacsi, plüsskacsa, plüssvíziló,
Hoztam az esti vized, halihó!
Fél perc kellett, s alszol már?
Álmodat őrzi a plüssrozmár.
Mi leszek?
Nem vagyok én már kis csecsemő,
vágtat az élet, rohan az idő.
Persze a kérdés feltehető:
volna-e szakma, megfelelő?
Lehetek kezdő liftszerelő,
Misinatetőn menő pecsenyesütő,
trolibuszvezető, sarkkutató,
újságíró, takarító,
sokat ásító pénzszállító,
hittérítő, műfordító.
Vagy legyek inkább telefongyártó,
árukihordó, pityipalkó?
Kell a világnak műugró,
renyőrnyomozó, lótartó?
Tábori esthez tűzgyújtó?
Bankrabláshoz túszgyűjtő?
Ejtőernyőbelső-festő?
Bársonytakaró-hajtogató?
Dönteni kéne,
csak három-öt évre:
Most nem nagy a szakmák
Sokszínűsége.
De pár év múlva
kezdhetem újra,
az idő tájt már
dúsul a munka:
felvesznek majd kutyaszorítót,
szófogadót és észbontót.
Alkalmaznak szívszorítót,
fülsiketítőt, jégtakarót.
Tyúkvágáshoz csirkefogót,
múzeumokban képmutatót.
Lámpaüzemben fényűzőt,
üdítőgyárban léhűtőt.
Lesz majd bőven választék,
de égimeszelőnek is elmennék.
Borika segít
Szeretem a borsót, de nagyon,
Csak a levest inkább kihagyom:
Bors-só leves ez a zöld lé,
(Ma Borika szórt bele mindent)
Savanyú is – vagy ez limonádé?
Na de ez az isteni libapörkölt!
Kanalazok még rá pici tejfölt.
Noha fura ízű a nokedlim,
(Ma Borika szűrte le, gyorsan)
Csak a fele landolt a hokedlin.
Roppant finom ez a sütemény,
Át is sült. De mi ez a kemény?
Roppan valami, ha harapom:
(Ma Borika törte fel a tojást)
Ez az én szép héjdarabom.
