Papírhajó - Primér/Primőr

Acsai_Roland_j__.jpg

 

Acsai Roland

 

December-Villanella

 

               A hó ma megint nem esett,

               nem esett, hiába ígérték,

               nem nézhették a gyerekek.

 

               Orruk előtt ablaküveg

               homálya, előttük fehérség.

               A hó ma megint nem esett.

 

               Mondhatnánk, hogy nem nagy eset,

               embert nagyobb bajok ne érjék.

               Nem nézhették a gyerekek.

 

               Eltelt hó nélkül ez a kedd.

               A gyerekek nézték a tévét.

               A hó ma megint nem esett.

 

               Nem nézhettem én sem veled,

               mondjuk innen, vagy éppen onnét.

               Nem nézhették a gyerekek.

 

               Kéne pedig, ami befed.

               Mikor hull majd? Marad a kérdés.

               A hó ma megint nem esett,

               nem nézhették a gyerekek.

 

 

Az alvó vadkacsák

 

               Az alvó vadkacsák

                  oly mozdulatlanok,

               várják az éjszakát,

                  lebegnek a tavon.

 

               Csőrük a szárny alatt,

                  a lábuk nem evez.

               Szelíden ringanak ‒

                  az egyik észrevesz.

 

               Az alvó vadkacsák

                  már nem is alszanak,

               szemük a holdra lát,

                  az ég csillag-havas.

 

 

Találka

 

               Cinege ül a fán

               magában,

               nekem is lekiált,

               ne fázzam.

 

               Jobbra is, balra is

               nézeget,

               nézi az igazi

               életet.

 

               Minthogyha ott várna

               valakit,

               akivel megbeszélt

               egy talit.

 

               Tollait rendezi,

               nyújtózik,

               azt teszi, ami épp

               adódik.

 

               Leguggol az ágon,

               már kész is:

               a földön egy kis pötty

               fehérlik.

 

               Nem engem talált el,

               szerencse.

               Máshová célozott,

               nem erre.

 

               Vár még vagy tíz percet

               egyedül,

               de nem jön senkisem:

               elrepül.

 

               Sárgásan, akár egy

               falevél,

               amit még itt talált

               ez a tél.

 

               Mégis csak volt talál-

               ka, nézd csak:

               madárral találko-

               zott évszak.


 

Főoldal

 

2023. március 14.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png