Megkérdeztük a „karanténban”
Székely Csabát
Amikor beütött a vírus-krach, sokan azonnal valami járványtematikájú olvasmány után nyúltak: pestis, bezárkózás, világvége. Neked mi volt az első „könyves” reakciód, miket olvastál akkoriban?
Engem egy dráma megírásának az utolsó fázisában kapott el a járványhelyzet, ilyenkor nem igazán olvasok semmit. Ugyanis egész nap írok, estére pedig annyira ki van sülve az agyam, hogy nehezen tud befogadni bármit, amihez minimális intellektuális erőfeszítés kell. Ekkorra már nemcsak orosz nagyregényekben vagyok képtelen megjegyezni a neveket, de a Pétert nem bírom megkülönböztetni az Ildikótól. Amit az utóbbi időben mégis olvasgattam, az Szép Ernő Emberszag című könyve volt. Ez egy naplószerű munka, amely kevesebb mint egy hónap történéseit meséli el ’44 őszéről. Ha úgy vesszük, ez is „karanténirodalom”, hiszen az író úgy dönt benne, hogy amíg a háború tart, ő nem mozdul ki a csillagos házból, ahova költöztették. És elmeséli, hogy az milyen. De aztán kénytelen kimozdulni, hiszen viszik.
Mások filmekkel, sorozatötletekkel jöttek, virtuális színházat, karanténkoncerteket ajánlottak, láthatóan felértékelődött a különféle médiaszolgáltatók szerepe is, özönlöttek a címek: mintha egy nagy mozivá alakult volna a világ. Tény, bőséges a kínálat, ha az ember tényleg ráér – te ráértél? Milyen jó sorozatba vagy filmbe futottál bele, milyen színházi produkciót, koncertet láttál, amelyet szívesen ajánlanál nekünk?
Filmet is kevesebbet néztem mostanában, ugyanazért, amiért olvasni sem igazán olvastam. Amit legutóbb láttam, az Hajdu Szabolcs Békeidő című filmje volt. Ennek ott voltam az online premierjén. Mivel ez az első olyan nagyjátékfilm a világon, amelynek online tartották a bemutatóját, tulajdonképpen kultúrtörténeti eseményen vettem részt. A Jim Jarmusch-ra emlékeztető éjszakai helyzetek, a minimalizmus, a szereplőkre és a szövegre való fokozott odafigyelés egészen színházi jelleget kölcsönöznek a műnek. Remek dialógusok vannak benne, nagyon jó film, ajánlom.
Olvasni jó, filmet nézni se rossz, de talán írni a legjobb. Mit írtál vagy írsz ezekben a napokban-hetekben?
A Centrál Színház számára írok egy darabot. Ami nem azt jelenti, hogy ott is lesz bemutatva, vagy hogy be lesz egyáltalán mutatva. Ahhoz el kell nyernie a tetszésüket. De nekik írom. Ez egy régi tartozásom, amit most megpróbálok kiegyenlíteni.
(Kérdezett: Kiss László)
