Megkérdeztük a „karanténban”
Kukorelly Endrét
Amikor beütött a vírus-krach, sokan azonnal valami járványtematikájú olvasmány után nyúltak: pestis, bezárkózás, világvége. Neked mi volt az első „könyves” reakciód, miket olvastál akkoriban?
Ezt nem tudod megúszni – és ne is úszd meg! Ha a Camus-Pestis kimaradt, akkor tessék. A regény mottója Defoe-tól van, és/de eddig eszemben sem volt belefogni A londoni pestisbe. Most olvasom, nagyon jó, meglepően jó. Nem mondom, hogy első, mert több(,)tucat könyvet olvasok párhuzamosan, de előreugrott a sorban.
Mások filmekkel, sorozatötletekkel jöttek, virtuális színházat, karanténkoncerteket ajánlottak, láthatóan felértékelődött a különféle médiaszolgáltatók szerepe is, özönlöttek a címek: mintha egy nagy mozivá alakult volna a világ. Tény, bőséges a kínálat, ha az ember tényleg ráér – te ráértél? Milyen jó sorozatba vagy filmbe futottál bele, milyen színházi produkciót, koncertet láttál, amelyet szívesen ajánlanál nekünk?
A színháznézés nem vált be, irgalmatlan rossz előadásokba fogtam bele. Ezzel együtt kötelező volna minden előadást rögzíteni, brutál erős kordokumentumok. Művészipar, ahogy meg akarván felelni a Nagyérdeműnek, lemegy arra a szintre, ahol a felelősök (rendező, igazgató, dramaturg, sőt maguk a színészek) által elképzelt közönség tesped. Pedig a közönség oda emelkedik, ahová a mű ajánlja. Zenét viszont sokat hallgatok a neten. Beütöd, hogy götterdämmerung, és 1.770.000 találat. A jutubon többszáz felvételt találsz a Ringről. Ez leüt a lábadról. Nem vagyok sorozatfüggő, belenéztem sok mindenbe, de nagyon viszi az időt. Ha egyet kell mondanom, a Fargo három évfolyama kihagyhatatlan.
Olvasni jó, zenét hallgatni se rossz, de talán írni a legjobb. Mit írtál vagy írsz ezekben a napokban-hetekben?
Több mindent csinálok, még verseket is írtam. Néhány ez-az fölkérésre, és egy esszé-publicisztika-kötetet rakok össze, Egy belga revolver lesz a címe.
(Kérdezett: Kiss László)
