Megkérdeztük
„Magyarországon a tanítás két királyra fókuszálódik, István meg Mátyás. Pedig voltak nagyon nagy királyok, Károly Róbert meg Nagy Lajos, Zsigmond, ők mind rendkívüli uralkodók voltak...” Gáspár...
„Találtam is rokon vonásokat: Márai élete java részét idegen nyelvi környezetben töltötte. Naplóit főleg politikai kicsengése miatt Magyarországon becsülik, de annak egzisztenciális rejtélyeire nem...
„befutottság helyett legfeljebb elismertségről álmodozhatunk – az pedig nekem már abban kimerül, ha valaki az értékítéletem alapján dönt egy könyv megvételéről, esetleg azon felbuzdulva ír róla maga...
„belülről nem olyan nyomasztó, és abban reménykedem, hogy az olvasónak sem lesz az, ha egy kicsit elmélyed benne, kicsit több időt szán rá, vagy ha a helyenként mégiscsak felbukkanó derűsebb passzusok...
„Talán az irodalom mégis azoké, akik írják és olvassák. És ha így van, akkor csak azokat az idézett mondatokat ismerjük fel, amely könyveket olvastuk, filmeket láttuk. És ezek a fel- és ráismerések...
„Arra törekedtem, hogy a különböző írások kölcsönösen beárnyékolják, bekebelezzék, megfertőzzék egymást, hogy így jöjjön létre egy olyan pulzáló massza, mely képes beszívni és átalakítani magát az...
„A költészet az emberi civilizáció legbámulatosabb találmánya.” Lapis Józsefet kérdeztük a Líra 2.0: Közelítések a kortárs magyar költészethez című kötetéről. Darvasi Ferenc beszélgetése.
„A Színről színre cím egyfajta megközelítés- és látásmódra utal. A kifejezés nem csak azt jelenti, hogy az ember tökéletesebben, a maguk teljes valójában látja a dolgokat, hanem azt is, hogy mindent...
„Nem is nagyon volt már választásom, a varázslat magától értetődő része lett a regény világának.” Dragomán Györggyel Darvasi Ferenc beszélgetett.
„A valóságnál nincs titokzatosabb és varázslatosabb dolog a világon. Részét képezik emlékeink és álmaink, lidércnyomásaink és vágyaink, csupa megfoghatatlan dolog, melyek nélkül életünk szürke,...
