Megkérdeztük
Megkérdeztük Márton Lászlót
„Szerintem minden hosszabb távú, többsíkú elbeszélői alkotásnak számot kell vetnie a múlttal. Ha ez hiányzik, az megítélésem szerint fogyatékosság. Az önmagára korlátozódó jelen engem íróként ugyanúgy...
Megkérdeztük Jenei Gyulát
„Sokáig attól szenvedtem, hogy nincsenek fontos és jó történeteim, amiket megírhatnék. Aztán rájöttem, hogy rengeteg van, ha töredékesen is. A kérdés, meg tudom-e írni őket. Ha ez a kötet egyfajta...
Megkérdeztük Szabó T. Annát
„Most a fájdalom és az öröm, az igen-nem fekete-fehér lépéskényszerei helyett vagy vígan felrepülök a sakktábla fölé (eddig legfeljebb, ha felnéztem onnan), vagy próbálom megkeresni az átmeneteket és...
Ughy Szabinát kérdeztük
„én is érzem és tapasztalom azt, hogy utazni olyan, mint új szemüveget kapni. A táj szelleme kétségtelenül hat, frissíti és élesíti a látást, amikor mi már fáradtak vagyunk kérdezni és figyelni.”...
Megkérdeztük Mán-Várhegyi Rékát
„Még nem érzem úgy, hogy megszakadt a kapcsolatom ezzel a világgal. Nagyon örülök, hogy a regény kész van, de időnként úgy tudok elmélázni egyes jeleneteken, mintha még írnám.” Mán-Várhegyi Rékát...
Megkérdeztük Garaczi Lászlót
„Ha valamit terveztem vagy sejtettem, annyi lehetett, hogy a következő részek nem biztos, hogy hasonlítani fognak egymásra. Sorozat, de minden könyv új szerkesztés- és eljárásmódokat próbál...
Megkérdeztük Dezső Katát
„Differenciált a kortárs irodalom, pláne az én generációmra eső része, de szerintem valamilyen szinten ugyanazokat a dolgokat járjuk körbe, csak más eszközökkel és más céllal, ugyanazokat a dolgokat...
Megkérdeztük Markó Bélát
„Bocsánatot pedig nem Ginsbergtől kell kérnünk valójában, hanem egykori önmagunktól. Nem könnyű a bocsánatkérés. Engem nem neveltek erre, nem is követelték meg tőlem.” Markó Bélát Szepesi Dóra...
Megkérdeztük Szvoren Edinát
„Úgy tűnik, sosem rögzíteni akarok valamit, amikor írok, nem le-írni vagy meg-írni, hanem a valóság elemeiből újraalkotni, ezért esetleges, hogy honnan kezdem építgetni ezeket a legókat. A megcsinálás...
Megkérdeztük Térey Jánost
„a színház és a film a saját közegem, szó szerint együtt sírunk, együtt nevetünk ennek a világnak a hőseivel, amikor együtt dolgozunk.” Térey Jánost legújabb könyvéről, színházról, egyéb műveiről...
< >
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Tóth Krisztina: BetonútNádasdy Ádám: Na, felnőttekJenei Gyula verseiNagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uram
Bíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékéreAknai Péter: RuhatáramTakács Zsuzsa: Telefon, Halál és megdicsőülés, Méltó távozás Kovács Dominik−Kovács Viktor: Csirkevész
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg