Kritikák

Kritikák
És az Ige előtt mi volt?
„A tanulság azonban az, nincs kezdet, mert mindig van egy azt megelőző történet és mindig van egy történetmondó.” Pethő Anita kritikája Esterházy Péter könyvéről. Egyszerű történet vessző száz oldal –...
A Disznó vallomásokról
„Novák Zsüliet írói őszintesége, üdítő, szórakoztató, ugyanakkor egzisztenciális sűrűségű kérdéseket feszegető első kötete erős belépő a kortárs prózába.” Fekete Marianna kritikája a Disznó...
Identitásgerinccel a kétlelkű azonosságtudat ellen
„Benedek Elek Édes anyaföldem! című regénye a székelymagyarság „létregénye”. Nagy székely írónk, a tőle megszokott egyszerűséggel és írói nagysággal mutatja be népét a Trianon előtti környezetben,...
Bajtai András verseskötetéről
„Egy sokszorosan tükrözött, kiismerhetetlen, hol félelmetes, hol vonzó, legtöbbször félelmetesen vonzó játékot kreál az olvasónak, akár a manapság népszerű szabadulószobák, ahová a játékost bezárják,...
Szakács István Péter novelláiról
„Valóságok ingerkedése, dimenziók egymásba játszása állítja hát kihívás elé az ide tévedő utazót az egyes novellák, de a kötetegység szintjén is.” Borsos J. Gyöngyi kritikája Szakács István Péter...
Szovjet világ Magyarországon
„Kalmár Melinda Történelmi galaxisok vonzásába. Magyarország és a szovjet rendszer 1945–1990 című, az Osiris Kiadónál megjelent könyvének jelentőségét a legtömörebben úgy lehetne összefoglalni, hogy...
Mélymerülés - kritika Lesi Zoltán könyvéről
„A Merül valahol az őszinte alanyi megszólalásmód és a kidolgozott-eltávolított szereplíra kettős pozíciójából építi fel legsajátabb világát, melyben gyermek, anya és apa hasztalanul bolyonganak...
Mán-Várhegyi Réka könyvéről
Mán-Várhegyi Réka Boldogtalanság az Auróra-telepen című könyvéről Szabó István Zoltán írt kritikát - nyomtatásban a Bárka következő számában fog megjelenni.
Gergely Ágnes könyvéről
„Bármilyen szép, bármilyen kerek évforduló is az a nyolcvan esztendő, remélem, hogy az olvasók nem kizárólag a »születésnapos« Gergely Ágnesre figyelnek. Egyébként is, a szavak fejedelemasszonyai...
Űr és idegenség az erdélyi magyar lírában
„A világegyetemnyi rabságból »valami messzi, tiszta, űri nyelv« maga a vers jelenti a kiutat, és az öntudat, ami, teszem hozzá, bátran jelenti ki: űrlények voltunk mindig is.” Karácsonyi Zsolt...
< >
Zsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Meliorisz Béla verseiSzita Szilvia verseiLackfi János verseiP. Nagy István: Anyaföld
Barnás Ferenc: A tenger BoetungánálAcsai Roland: Azt mondjákHópehely, a barcelonai albínó gorilla1989, avagy Egy év a hetvenötből – Széljegyzetek, adalékok – Hrabalhoz
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg