"A III. ezred első éveiben újították föl a régi helyi téltemető hagyományokat. A farsangvégi maszkajárás két főszereplője Tarcsa Marcsa és Löködi Gyurka (...)" Sarusi Mihály falurajz-részlete.

"az identitásról, a magányról, a szabadságról, a sorsról, a szegénységről, a családi titkokról és családi emlékezetről, a félelemről, az undorról és még a prímszámokról is." Bedecs László a...

"Biológus, esztéta, író-költő, képzőművész, no meg rózsakutató. Első látásra meghökkentő, hiszen hogyan lehet mindezt egyetlen emberi kalap alá hozni?" Orbán János Dénes előszava az új...

A Békés megyei zsidóság történelme mintegy két évszázadot ölel fel. A holokauszt Békés megyei áldozatairól Balogh István írt tanulmányt a legfrissebb Bárkába.

"a középpontban lévő család emberi viszonyaira visszavonhatatlanul rányomta bélyegét magyarok és szlovákok együttélése" Grendel Lajos Az utolsó reggelen című regényéről Ménesi Gábor írt kritikát.

"Meddig kell visszamenni hát, hogy a teljességre leljünk, és ne kelljen választanunk például közélet és költészet között (...)?" Markó Béla esszéje, mely a Bárka folyóiratban jelent meg. 

Békéscsabán a Munkácsy Mihály Múzeumban nyílt meg a Jövőnk a múltunkban című kiállítás, mely a Szent István emlékévhez kapcsolódik, s a nemzetiségek hagyományai előtt tiszteleg. Király Katalin...

"a tizenkettő vers között egy sincsen a régi magyar irodalom- ból, egyetlen egy sem a tizen- kilencedik század előtti évszá- zadokból." „A tizenkét leg- szebb magyar vers” program- sorozatról Madarász...

"Végül azzal, hogy megfosztot- ták őket mindenüktől, mégsem kerültek ki a hatóságok látókö- réből, a stigma még jó ideig rajtuk maradt." Mozaikok a ku- láküldözés Békés megyei törté- netéből, Sáfár...

"a kort és a kor közbeszédét meghatározó (közel)múltbéli e- seményeket igyekszik megfele- lő kontextusba helyezni." Sándor Zoltán kritikája Végel László regényéről: Neoplanta, avagy az Ígéret...