"Mi is hát Király László számára a szülőföld? Röviden talán azt mondhatnánk, hogy a szeretet és a tragikus lét forrása is." Sántha Attila esszéje Király László Akasztóhegy című könyvéről.

„a »hogyan éljünk?« kérdésre adott (...) válasz: éljünk úgy, ahogy a jó történetekben a jó emberek élnek.” Bedecs László tanulmánya a legutóbbi Bárkából: Tandori Dezső költészetének etikai...

"Bölcs és vallásos ember, aki mérhetetlen tisztelettel és értéssel közeledett az Isten képére formált teremtményhez." Éltető József Bárkában megjelent esszéje Bajor Andor hiányáról.

"lírájának gazdag és sokirányú térképét rajzolta meg, verseibe szervesítette kora költészeti és társművészeti irányzatainak eszköztárát." Ungvári László Zsolt tanulmánya Király László válogatáskötete...

"az én olvasatomban azonban Pazsga legalább annyira fiktív hely, mint a megidézett Sóvárad vagy Kolozsvár" Király László legújabb kötetéről Demeter Zsuzsa írt kritikát a Bárka 2013/6-os számába.

"A szerző ügyesen mozog tragikum és komikum határán, ugyanis a sötét tónust, az időnként nyomasztó atmoszférát valamiféle fekete humor oldja." Székely Csaba Bányavidékéről Ménesi Gábor írt.

"depressziós leszek, bébi, mától, / mert a kezed másokat is lájkol." Farkas Wellmann Éva humoros áltanulmánya és népdalátiratai, melyek a legutóbbi Bárkában jelentek meg.

"A Milyenek a magyarok olyan könyv, amellyel vitázni lehet, és néha kell is. Egyszerre fest képet a honi állapotokról, világít rá a problémákra..." Tóth Mihály Lackfi János könyvéről. 

"Forgalomban van (...) egy olyan adoma is, miszerint az egyik szomszéd falu plébánosa azt írta volna ki a templom előtti faliújságra: A mise elma- rad, Sátán vagyok!" Lackfi Já- nos humoros...

"Muszka szereplőinek torz identitását és zavaros érték- rendjét éppen szóhasználatuk tükrözi pontosan, s teszi őket nevetségessé adott esetben." Borcsa János kritikája Muszka Sándor Sanyi bájáról.