Képzőművészet

 

8.Thomas_Antal_Kast__lytorony.jpg
Thomas Antal: Kastélytorony

 

Szilágyi András

 

Gyulai művésztelepesek – 90 év után

A Gyulai Évszázadok Alapítvány kiállítása a gyulai Kohán Galériában

 

Soknemzetiségű, nemzeti- és művészeti hagyományait megbecsülő város Gyula. S ha visszatekintünk az első gyulai művésztelep történetére, s feltesszük a kérdést: vajon kik voltak azok, akik érzékeltetették a hely vizuális szellemterét, s kik voltak azok, akik felismerték és „színsajátossá” tették festészetükkel ezt a tájegységet? Nos, akkor a válaszból – az 1928-ban megalakuló és 1941-ig működő – első gyulai művésztelep története, művészete el- és kihagyhatatlan. 1928-ban Gyula más, művésztelepet létrehozó városok, Szolnok, Nagybánya, Kecskemét példáját kívánta követni. Az 1928-tól 1941-ig működő művésztelepen a festők, a szobrászok több hónapon keresztül a város hétköznapi életét, a környék természeti tájvilágát értelmezve alkottak!

Gyula kiépített térszerkezete, építészetének copf, biedermeier, klasszicizáló karaktere és különleges természeti környezete, s nem utolsó sorban a generációkon keresztül formálódott nemzetiségi együttélés kulturális sajátosságai alkalmassá tették / teszik, sőt, mintegy predesztinálták a várost egy állandó jellegű művésztelep fenntartására, működtetésére.

Hiányt pótló tárlat megrendezéséről van tehát szó, amiben a művészettörténeti feladat az „idő által betemetett fedő- és fedett rétegek” feltárása volt. Az alkotók számára Gyula, a korabeli kisvárosi élet és alföldi természeti tájvilág megfestése különleges kihívás volt! A kiállításon mintegy félszáz alkotás, a magángyűjtők, magángalériák, közgyűjtemények és nem utolsó sorban a város intézményeiben felkutatott, összegyűjtött művei kerültek bemutatásra. A teljesség igénye nélkül megállapítható, hogy az első gyulai művésztelep vizuális szellemterében (életképek, portrék, városképek, tájképek) a 19. század végétől eredeztetet népélet-felfogás, az akadémizmus kereteibe visszahelyezett szemlélet, valamint plein air látásmód érvényesült. Pállya Celesztin (1864–1948) a művésztelep 1928-as első vezetője, a kisképek a miniatúrák kismestere volt.

 

2._P__llya_Celesztin_Dinnyev__ztin_2.jpgPállya Celesztin: Dinnyevásár

 

A kiállításban bemutatott művében érzékelhető a népéletképi hagyományok megújítására. Horváth Béla (1883–1973), aki 1931–34 között vezette a művésztelepet. A kiállításon bemutatott kisméretű nyitó képe meggyőzően bizonyítja az egyazon színek tónusárnyalatai iránti fogékonyságát.

Kézdi-Kovács László (1864–1942) festőművész, aki nem csupán nemzetközileg elismert alkotó, hanem a Nemzeti Szalon vezetőségi tagja is volt, elkötelezett volt a művésztelep országos rangra emelésében. A kiállítás főfalán a festő egyik kiemelt műve kerül bemutatásra. Barkász Lajos (1884–1960) festőművész Ferenczy Károly szellemiségében alkotó művész volt, akinek festészete, minden túlzás nélkül, még felfedezésre vár! A harmincas évek elején kapcsolódott a művésztelep munkájába. Thomas Antal (1889–1967) művei a meglepetés erejével hatottak. A művész, a fény, a levegő, a színek telítettségével túllép a hagyományos perspektíván. Szilágyi István (1896–1945) gyulai születésű festőművész művében az alföldi táj rendhagyó térmegbontása már nem az égi, hanem a zöldek árnyaltában fürdő táj tenger végtelenségében mélyül el.

Bíró György (1900–1962) lírai hangvételű akvarellekkel szerepel. Mihalovits Miklós (1888–1960) vizuális szemlélete rendkívül népszerű volt a magyar felsőközéposztály tagjai körében. A főfalon kiállított, Gyulán készült műve teljes vértezetében mutatja festői kvalitásait. Turmayer Sándor (1879–1953) művein a város sajátos atmoszférája érvényesül.

 

4._Turmayer_Ekel_t__r_ov_50x60jbl_kn.jpg
Turmayer Sándor: Erkel tér

 

Aradi Edvi Illés Jenő (1886–1962) és Szabó Csapó Márton (1889–?) festészete valósággal megújul a művésztelepen.

 

7.Sz_Csap___A_katolikus_nagytemplom.jpgSzabó Csapó Márton: A katolikus nagytemplom

 

Műveik jellemzése külön fejezetett igényelne. Viski János (1891–1987) műveiben a népi romantika, az ember és állat kapcsolata, a vidéki táj fény- és színhatásai plein air festőiséggel érvényesülnek. Fontos megemlíteni, hogy a művésztelep évi rendszeres, társadalmi eseménybe illő tárlatain kiállításra kerültek a mesterek iránymutatásai szerint alkotó helyi gyulai festők művei is: gróf Almásy Denise, Braun Gábor, Erdős Péter, Kiss Sándor, Kotzó Emil, dr. Kulcsár Sándor, dr. Ladics Tamás, P. Barna Margit művei is.

Mindezek ellenére a tárlaton bemutatott művek vizuális mineműségéből levonható a következtetés. Nem elsősorban egy-egy városrész jellegzetes motívumainak megfestése vált az esztétikai minőség hordózójává, hanem kivált az, milyen festői módon érvényesültek a tájszínformák ellentéteit, színtelítettségeit. Ebből következően a képterek tájalakzatai, nem meghatározó módon, barnán nyersek, nem sárgán szikesek, nem fehéren meszesek, nem szűrkén kiégettek, hanem színtelített módon a vízzel, a folyóval, a síkban tagolt tájelemekkel szervesültek. Másként fogalmazva – milyen módon léptek kölcsönhatásba a zöldek, a kékek, okkerek és fel-felszikrázó vörösek ellenpontjaival. A földből „vétetett” alacsony házak, az utcai találkozások, a piactéri vásárok, a találkozások, a beszélgetések, a templomba igyekvők, vagyis az élet- és városképek mind-mind együtt a táj, a vidék „provinciát jellemző” különös sajátosságai, ami az alkotók festői értékké emelnek! Az első gyulai művésztelep elfeledett, de a kiállításon (is) feltárt festészete tehát bizonyította, hogy az alföldi festészet nem csupán Szolnokra, Kecskemétre és Hódmezővásárhelyre korlátozódott. S bár a művésztelep jelentősége nem mérhető a fenti művésztelepi központokhoz, az időben kibontakozó vizuális szemlélete jellegadó festészete immár feltárt művészettörténeti jelentőségű különbség! [1]

 



[1] Kohán Képtár, Gyula, Béke sugárút 35., 2018. november 30. – 2019. február 24.


Főoldal

2018. december 20.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Temesi Ferenc BékéscsabánSzálinger Balázs képviseli Magyarországot a költészet világnapján RómábanIrodalmi díjak a nemzeti ünnep alkalmábólJön a XIII. Deszka Fesztivál
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Pál Dániel Levente bájolóiMogyorósi László versei Zuglischer Manó szerelmesFellinger Károly versei
Prózák
Géczi János: Utalólapok Jassó Judit: OmlásNagy-Laczkó Balázs: A mocsárbanKiss Judit Ágnes: Feketemagyar
Kritikák
Fülszöveg, két szólamra„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsemAz érthetőség határán - Dezső Kata kötetérőlA balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA