Képzőművészet

 

5bb5673a-b293-4de2-9fd0-084d5ae73c1c.jpg

 

Cs. Tóth János

 

Artézi galériások PROGRESSZÍV frissessége

 

Koronként, műfajonként, esetleg regionális alapon vagy egyszerűen szimpátiából, mindig jöttek, jönnek létre alkotói csoportosulások. Jól hangzik az Artézi Galéria elnevezés, mert az art=művészet minden komponáló számára vállalható logó. A korszellem adja azt a ritka együttállást, ami összehozza az autonóm művészeket. Az önálló, a körülöttünk lévő világot egyedien érzékelő, a módosulásokat és változásokat hitelesen, frissen, egyéni meglátással, kreatív reflektálással láttató alkotók az igazi letéteményesei világunknak. Nem akarnak mást a Békéscsabán kiállító Németh Géza, Lonovics László, Orvos András, Szemethy Imre és Török Gábor képzőművészek sem. Nem akarnak közhelyeket, feltételezik, hogy a világ szövevényes, bonyolult, ám nem tekintik értelmezhetetlennek azt. Sőt indukálják a nézőt, hogy lásson hozzá a körülöttünk lévő valóság rejtelmeinek felfejtéséhez, a változás iránti igény megfogalmazásához, így ösztönzik a befogadót a szellemi izgalom felfedezésére, meglátására. Az alkotások megközelíthetőek a valóság és a képzelet dimenziójának határvonala felől, illetve az absztrakció és a realizmus régi ellentétpárjából és az érzékelés valamint az illúzió fogalmaiból kiindulva.  

 

20181018_171721.jpg

 

Nem vállalkozhatunk az azonosságok kutatására, de véletlenek sincsenek. A festői látásmód intim megközelítése mindegyik alkotó esetében tetten érthető. Nem csupán a látványos külsőt ábrázolják, legkevésbé azt, hanem az érzelmeket is felmutatják, a kifejezés hatásossága érdekében. Megállapíthatjuk, a magyar képzőművészeti közélet egymást védelmező, egymást feltételek nélkül elfogadó formációjáról van szó. Eltökélten vallják: nincs lezárt, befejezett gondolat, hanem a nyitottság jellemzi szellemi létüket. Különös egybeesés, hogy hárman is Békéscsabán születtek, ám egyedül Lonovics László él a békési megyeszékhelyen, míg Orvos András Vácon, illetve Török Gábor a fővárosban teljesíti ki életművét, amiként Németh Géza is. Szemethy Imre pedig Zsámbékon alkot. Itt volt tehát az ideje, hogy Csabán is látható legyen, milyen művészi üzenettel jelentkeznek a kortárs alkotók. Most a Csabagyöngye Kulturális Központban, a Békéstáji Művészeti Társaság Galériájában győződhetünk meg minderről. Van ugyanis Óbudán egy állandó bemutató terme a csoportnak, ahol rendre egyéni vagy kollektív tárlatot szerveznek.

A csoport létrejöttének kezdeményezője és az Artézi Galéria vezetője, Németh Géza, aki hosszabb ideig élt New Yorkban, ahol több kiállítása volt, Európa több fővárosában is rendezett egyéni tárlatokat. Németh Géza olyan alkotókkal szövetkezett, akik a magyar képzőművészeti élet ismert, elismert és a szervezésben is jártas, szakmai eseményeken rendszeresen feladatot vállaló személyiségek. Három képe látható a csabai kiállításon. Mindegyik filozofikus ihletésű, absztrakt kompozíció. Elvonatkoztat a nagyobb összefüggések megláttatásának érdekében, mert keresi a dolgok lényegét. Időhúrok című képén a derűs, végtelen távlatot sejtető háttér elé ágas-bogas gombolyagra emlékezető formát komponál. Folytatódik a vonalak kavargása, egymásba fonódása az aranymetszés pontban álló figura körül a DNS gombolyító Ariadne megnevezést kapott művén. Kharon holt lelkeket visz a Styx folyón a címe harmadik alkotásának. Ezen a képen is élvezhetjük az anyag szeretetét, mert gazdag faktúra segíti a mondandó drámaiságát.

 

20181018_172121-1024x768.jpg

 

Lonovics László lényegében negyedszázadon át vezette és önzetlenül szervezte a Békéstáji Művészeti Társaság közösségi életét. A Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep szervezőjeként, főiskolai docensként is szerepet vállalt a művészeti nevelés területén. Jelentős művészeti közösségek tagja, említhetjük a Nemzetközi Kepes Társaságot vagy a Magyar Elektrográfiai Társaságot. Munkájából kiolvasható az a törekvése, hogy kezdetektől fogva a tradícióktól való leválás, a bejáratott formák és műfajok megújítása jelent számára alkotói feladatot. A szitanyomás a hetvenes évek elején, majd a számítógép a kilencvenes évtizedben nyújtott technikai lehetőséget vizuális mondandója kifejtéséhez. Az utóbbi tíz évben önálló formanyelve az olajkép adottságai között nyilvánul meg. Rétegek és zárványok I–II. című munkái érzékien megfestett, rusztikus felületű olajképek. Látványelvű kolorit jellemzi a műveket, amelyeken a felület szépsége is megragadja a befogadót.

 

Lonovics_L__szl___k__pei.jpg

 

Felnagyított természeti motívumok, attraktív látvány és szenzibilis tálalás mondható el Orvos András műveiről. A festőművész személyes, bensőséges élményeit tárja elénk, amit a növényi alakzatok dekoratív ábrázolásával fejez ki. Kontúrozott, geometriai szerkezetbe foglal virágot, levelet vagy más természeti elemet, így egyszerre elvont és realista. A Duna mentén élve gazdag motívum kincs inspirálja környezetének művészi ábrázolására. Kiállított három képe is erről tanúskodik: Rózsa, Színpad, Virág és környezete. Balatonbogláron a merész kiállású kápolna tárlatokon mindig megtalálhatók voltak alkotásai.

 

Orvos_Andr__s_k__pei.jpg

 

Szemethy Imre Munkácsy-díjas, Kiváló és Érdemes Művész címmel elismert alkotó, aki a grafika mellett a festészet művelője is. Rendes tagja a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának. Képein bonyolult, érzékeny történéseket elmesélő felfogásban fogalmaz meg művészi üzenetet. Különös színpadi teret alkot, kedveli a kép a képben szemléletet, miközben gyermekrajzos stílusban komponál. Horizont, Éjfél, Életjelek, Sugallat, Fűnyíró előtt az alkotások címe, amit Csabán láthatunk. Ezek a munkák azt érzékeltetik, hogy az őszinteség és a kockázat, a félreismerhetetlen személyesség előbbre való számára, mint a kiszámított látványosság. Lendületes örömmel helyez tárgyakat, figurákat intellektuális képei terébe. Illusztrációival számos alkalommal nyert díjat a Szép Magyar Könyv versenyen.

 

Szemethy_Imre_k__pei.jpg

 

Évek óta nagy lehetősége van Török Gábornak arra, hogy a tévénézők vizuális kultúráját befolyásolja, mert a Duna Televízió grafikai arculatáért felelt, jelenleg pedig az MTVA grafikusa, így ezt a küldetését folytatja. Az adás folyton pörög, ezért nem lehet véletlen, hogy az idő kérdésével foglakozik képein. Az idő sajátos dolog: nem lehet eladni, elcserélni. Tudunk-e uralkodni rajta vagy rabszolgái leszünk? Ezeket a lehetőségeket kell mérlegelnünk, olvashatjuk le a csabai galériában látható képekről. Az alkotások elnevezése is ezt sugallja: Időcsatornák, Időkapu, Rejtett időmérő, Időkerék, Záróra. Az idő mellett a zene ad művészi kifejezésre okot adó alkotómunkát számára.

 

T__r__k_G__bor_k__pei.jpg

 

Idén ötéves alapítási évfordulója van az artéziseknek, amelynek alkalmából jubileumi kiállítás nyílt az Artézi Galériában 2018. november 10-én. A most Békéscsabán látható kollekció betekintést enged munkásságukba, amelyet november 17-ig láthatnak az érdeklődők.

 


Főoldal

2018. november 15.
Csík Mónika tárcáiKiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Farkas Wellmann Éva: Akit nem találszFarkas Arnold Levente: Ywon KerépolMolnár Lajos verseiGéczi János versei
Zsidó Ferenc: Égig érő szénásszekérHaász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalan
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png