Képzőművészet

 

 Anico.jpg
Bicskei Anikó: Fruska Gora

 

Lonovics László

 

XIII. Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep

(2017. július 22–29.)

 

Mielőtt az idei Békéscsabai Nemzetközi Művésztelep bemutatására sor kerülne, célszerű egy rövid történeti áttekintéssel szólni arról, hogy milyen hagyomány indokolta a 2003-ban kezdődő művésztelepek megrendezését.

1976-tól 1989-ig évente országos grafikai művésztelep működött Békéscsabán. A grafika műfajt a város nyomdaipari adottsága határozta meg. A Kner Nyomda technikai háttere kiváló lehetőséget nyújtott a művésztelep résztvevői számára. Aba Novák Judit 1976–1977-es összevont katalógus-bevezetőjében is ezt hangsúlyozta. „A békéscsabai Grafikai Művésztelep e nagy vállalkozás kísérőműhelye. Vállalt célja, hogy a modern nyomdatechnika lehetőségeit, valamennyi grafikai eljárást kutassa – a Kner Nyomda szakembereinek és felszerelésének segítségével – amelyekkel kísérletezni ritkán van alkalma a grafikusművésznek”.

Az első időszakban elsősorban a képgrafikai jelleg dominált. A művészek egyedi grafikáit ofszet, illetve ofszet-litó technikával sokszorosították. A kezdetektől kedvelt sokszorosító eljárás volt a szitanyomás. Akkoriban ez a technika Magyarországon újszerű eljárásnak minősült, amellyel egyre több grafikus szívesen kísérletezett. Az első két évben a résztvevők az akkori magyar képzőművészet megújító, meghatározó személyiségei voltak, mint például a békéscsabai származású Fajó János és Mengyán András, továbbá Bak Imre, Deim Pál, Hencze Tamás, Nádler István és Pincehelyi Sándor festőművészek, de megtaláljuk közöttük például az olyan kiváló alkotókat is, mint Engel-Tevan István, Lóránt János Demeter, Orosz János és Schéner Mihály.

A ’70-es évek végén és a nyolcvanas évek elején az alkalmazott grafikai profil egyre dominánsabbá vált. A művésztelepen konkrét pályázati témák is szerepeltek, mint például a Békéscsabai Nemzetközi Bábfesztivál és a Tungsram plakát, továbbá különböző embléma- és csomagolástervek készítése.

1983-tól kezdődően a Magyar Alkalmazott Grafikusok Szövetsége javaslatára a művésztelep tematikája Magyarország vizuális arculatának megtervezése lett. Az egymást követő hét évben számos kiemelkedő alkotás jött létre, amelyeket a piros-fehér-zöld trikolor jellemzett leginkább. A résztvevőket a tematikai kötöttségen kívül semmi nem korlátozta, így igazi kísérleti műhellyé vált a művésztelep, hiszen mindenki a saját alkotói elképzeléseit valósíthatta meg. A művésztelepen az akkori magyar tervezőgrafikus szakma legjelentősebb alkotói vettek részt, többek között Darvas Árpád, Benczúr Gyula, Gyárfás Gábor, Molnár Gyula, Molnár Kálmán és Máté András. A művésztelepek helyi résztvevői és szervezői, segítői voltak Gubis Mihály, Lonovics László, Szereday Ilona és Zahorán Mária. E jelentős művészeti program művészettörténeti feldolgozása egyre időszerűbb, mert a magyarországi képző- és iparművészet jelentős, meghatározó eseménye volt.

Ezt a művésztelepi hagyományt élesztette fel a Békéstáji Művészeti Társaság, amikor 2003-ban megrendezte az I. Békéscsabai Testvérvárosi Nemzetközi Művésztelepet. A Kner Nyomda privatizációja következtében a grafikai előkészítés és kivitelezés feltételei már nem álltak rendelkezésre. Ezért a szervezők a festészet műfaját választották, amelynek anyagi és technikai feltételei könnyebben biztosíthatók. Annak érdekében, hogy a társaság Békéscsaba város támogatását is elnyerje, a meghívottak az első alkalmakkor elsősorban Békéscsaba testvérvárosaiból, Mikkeliből, Zrenjaninból, Székelyudvarhelyről, Tarnowskie Góryból és Trencsénből érkeztek. A helyiek azóta is rendszeresen a Társaság tagjaiból „verbuválódnak”. A Társaság hivatásos művészeket hív meg annak érdekében, hogy színvonalas szakmai munka jellemezze a művésztelepet. Az elmúlt év tapasztalatai azt bizonyítják, hogy ez a cél maximálisan megvalósult. A telepen dolgozók nem csupán egymás alkotói módszerébe tekinthetnek be, de lehetőség adódik rendszeresen arra is, hogy alkotói munkásságukat bemutathassák egymásnak. Erre ma már technikai szempontból nagyon jó feltételek állnak rendelkezésre a digitális technikának köszönhetően. Esténként rendszeresen szakmai prezentációkra került sor. Így a gyakorlati, manuális tevékenységgel párhuzamosan a szellemi, művészetelméleti kérdések diskurzusa is megvalósulhat. Mivel a művészek többsége jól beszél angolul, a verbális kommunikáció leginkább ezen a nyelven folyt. A művészek nagy része a művészeti oktatásban is aktívan részt vesz, ezért többen közülük hallgatóik munkáit is bemutatták, ezzel oktatás módszertani szempontból is tapasztalatokat szerezhettek a résztvevők.

A művészek saját alkotói törekvéseiket is összehasonlíthatják egymáséival, ez segíti művészi munkásságuk minőségének megítélését. Fontos eredmény az is, hogy szoros szakmai kapcsolatok alakultak ki, amelynek eredményeként a művésztelepi résztvevők rendszeresen nemzetközi művésztelepeken és kiállításokon találkoznak. A Békéstáji Művészeti Társaság az elmúlt években egyre több békéscsabai pályakezdő alkotót hívott meg, hogy lehetőséget adjon számukra az alkotásra, szakmai tapasztalatszerzésre és bemutatkozásra.

A XIII. Békéscsabai Nemzetközi Művésztelepre Lengyelországból Anna Osadnik és Ewa Jaworska, Szlovákiából Radoslav Repicky és Pavol Rusko, Szerbiából Bicskei Anikó és Lázár Tibor érkeztek. A békéscsabai résztvevők voltak: Bányai Inez, E. Szabó Zoltán, Fazekas Attila, Gnandt János, Lonovics László és Megyeri-Horváth Gábor.

A művésztelep vonzerejét bizonyítja az is, hogy közülük többen nem először jöttek Békéscsabára. Ebben az évben Pavol Rusko szlovák festőművész hatodik, Radoslav Repicky szlovák festőművész, Anna Osadnik és Ewa Jaworska lengyel festőművészek pedig második alkalommal vettek részt a művésztelepen.

A művésztelep sikeres lebonyolításához nagyban hozzájárult a Garzon Szálló Kft. támogatása, amely egy évtizede helyszínt, szállást és kiváló feltételeket biztosít az alkotómunka számára. Az inspiráló környezet elmélyülést és nyugodt alkotást tesz lehetővé.

Látványos színfoltja Békéscsaba nyári kulturális rendezvényeinek sorában a Festők a téren című akció, amelyen a művésztelepi tagok Békéscsaba főterén alkotnak, az érdeklődő járókelők örömére, így történt ez az idén is. Néhányan a város jellegzetes épületeit, a téren látható életképeket (padon ülő beszélgetők, virágok) választották témául, mint Bicskei Anikó, E. Szabó Zoltán, Lázár Tibor, Lonovics László és Megyeri-Horváth Gábor. Bányai Inez, Ewa Jaworska, Anna Osadnik és Radoslav Repicky saját festői témájuk szerint alkottak. Pavol Rusko a nézőket is bevonta az alkotás folyamatába. A művészek munkáját sokan figyelemmel kísérték, többen fotókkal dokumentálták a festmények születésének fázisait. Így nemcsak a helyi televízió adott hírt az eseményről, hanem az interneten számos fotó és videó is megtekinthető, népszerűsítve a látvány festést. A programunkon köszönthettük Szarvas Péter polgármester urat is, aki mindenkit megtisztelt érdeklődő figyelmével.

Fontosnak tartjuk, hogy a vendégművészek megismerkedjenek Békéscsaba és környéke kulturális és turisztikai értékeivel is, ezért meglátogattunk több nevezetességet, intézményt Békéscsabán és Gyulán.

Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kezdetektől legfőbb támogatója a művésztelepnek, viszonzásul a művésztelepen készült alkotások egy része, az elmúlt évekhez hasonlóan, Békéscsaba város tulajdonába kerül, az idén számszerűen tizennyolc festmény, amelyek az önkormányzat hivatali helyiségeit díszítik majd.

A telepen készült alkotásokból július 28-án 17 órakor nyílt kiállítás a Munkácsy Mihály Múzeumban, nagy számú érdeklődő jelenlétében. A megnyitón Ando György múzeumigazgató és Kiss Tibor alpolgármester köszöntötte a közönséget, a kiállítást dr. Cs. Tóth János művészeti író nyitotta meg. A kiállításon szereplő alkotások a kortárs képzőművészetre jellemző változatosságot mutatnak. A sokszínűségnek köszönhetően, a tárlatlátogatók a geometrikus absztrakt, assemblage, reflektív és figuratív stílusú alkotásokkal találkozhatnak, amelyek mindegyikét egyéni alkotói stílus jellemez.

Ewa Jaworska egyik képének címe: „Békéscsaba a képzőművészet fővárosa”. Reményeink szerint az eddigi, és elkövetkező művésztelepeknek köszönhetően Békéscsaba a képzőművészet egyre jelentősebb központjává válhat, a város kulturális arculatát gazdagítva.

 


Főoldal

2017. november 27.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Marno János verseiCsontos János verseiZalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjei
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bál
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA