Mészáros Zsuzsanna
Avantgárd gyöngyszemek
2017. június 8-án két fantasztikus, modern tárlat vette kezdetét Békéscsabán. Az egyik délelőtt, Párizsi magyar képzőművészek a Munkácsy Emlékházban címmel nyílt tizenegy jelentős, a francia fővárosban sikereket aratott modern művész anyagából.
Az esemény szorosan kapcsolódott a délutáni, Pátkai Ervin szobrászművészre emlékező, a Munkácsy Mihály Múzeumban megrendezett programhoz. A neves szobrászművész nyolcvan éve Békéscsabán született és Párizsban élt, alkotott. Az emlékház kamara-kiállítása párhuzamosan az ő pályatársait sorakoztatja fel. A huszonkét képet Hajdu László magángyűjtő anyagából válogattuk. Joseph Kadar, Kallós Pál, Konok Tamás, Anna Mark, Vera Molnár, Nemes Judit, Pátkai Ervin, Pierre Székely, Szittya Emil, Tót Endre és Zsakó Zoltán műveivel ismerkedhet a közönség.
Nemes Judit: Geometrikus test. I.
Akril. 70 x 40 cm
Nem idegen ez az összeállítás a helyszínektől, hiszen maga Munkácsy Mihály is 1871 végétől Párizsban élt, és ott vált világhíressé. Róla többet tudunk, mint huszadik századi utódairól. Például kevesen hallották, hogy Vera Molnár már 1968-tól használta a számítógépet művészi alkotásra, korábban, mint ahogy Joseph Kadar a fénymásoló gépet.
Joseph Kadar: Tükröződés, 2007,
vászon kasírozva, 60x40,5 cm
Vagy, hogy Pierre Székely a világelsők közé tartozik az általa készített köztéri szobrok mennyiségét tekintve. Tót Endre még Budapesten élt, amikor 1977-ben kiállított Párizs egyik legismertebb galériájában, a Galerie Bama-ban. Nemzetközi szereplései és postai kommunikációs tevékenysége miatt (kiállításunkon is egy mail-art műve szerepel, Kalapok címmel) nyugaton már az 1970-es években egyik legismertebb művésznek számított a keleti blokkból, míg Magyarországon szinte alig értesültek hazáján kívüli sikereiről.
Szittya Emil, születési nevén Adolf Schenk a huszadik század avantgárd művészeinek egyik szellemi mestere volt, például Kassák Lajosnak is. Léger, Chagall, Henri Rousseau művészettörténeti fölfedezőjeként tartják számon. Párizsban folyóiratot alapított, de tagja volt a zürichi Cabaret Voltaire-nek. Barátai közé tartoztak a század zenei megújítói, többek között Sztravinszkij, Honegger, Satié. Svájcban megismerkedett Leninnel, Trockijjal. 1918-ban a Magyar Tanácsköztársaság vezetőségi tagja volt, a 40-es években részt vett a francia ellenállási mozgalomban. Szerteágazó tevékenységei közt alkotott is. A kiállításon egy német nyelvű jegyzetlapja látható, három szatirikus fejjel.
Anna Márk festőművész, grafikus 1956-ban hagyta el az országot, Németország után Párizsba telepedett le. A konstruktivizmus és a lírai absztrakció szintézisét megvalósító művei közül három tekinthető meg.
Zsakó Zoltán kolozsvári magyar szobrász egyedi technikával készített domborművei közül a Tékozló fiú hazatér című képviseli művészetét. 1982-től él Párizsban. Rozsdás szerszámokból összeállított madárfigurákat készít újabban, Franciaországon kívül svéd, izraeli, magyar és olasz magángyűjteményekben találhatók alkotásai.
Kallós Pál festőművész, Auschwitzból hazatérve, Szőnyi Istvánnál tanult, 1949-ben hagyta el az országot és telepedett le Párizsban. Fehér alapra festett, vertikális és horizontális széles csíkokból álló stílusát az 1970-es években készült, Vörös nap című, vegyes technikájú képe mutatja be.
Talán a legismertebb alkotó Konok Tamás, a Nemzet Művésze címmel kitüntetett, Kossuth-díjas festő- és szobrászművész, aki Párizs és Zürich mellett Budapesten is él és alkot. A modern magyar művészet meghatározó művésze. A ’70-es évektől a lírai nonfiguratív ábrázolás jellemzi alkotásait. A kiállításon egy kézzel írt újévi üdvözlete látható, amelyet 1987-ben Zürichből, Joseph Kadarnak címzett. A levél jobb oldalán fekete-fehér, betűkből komponált grafikát helyezett el.
A legtöbb alkotás egyébként Joseph Kadar kortársaktól összegyűjtött, nagyszámú és jelentőségű kollekciójából cserélt gazdát. Kádár, a debreceni születésű festő, grafikus, szobrász és fotóművész 1969-től élt Párizsban, és járta be a világot. Az absztrakt, konstruktivista irányzatok képviselője. Elektrografikai, mail-art munkáin kívül kiemelkedő művészetszervezői és elméleti szakíró tevékenysége is. 1990-től újra jár Magyarországra, Hajdúszoboszlón és Álmosdon állítja ki gyűjteménye egy részét. A Munkácsy Emlékházban három színes akril, kasírozott vászon képe látható, a Tükrözés, a Kettős elmozdulás és a Geometrikus kompozíció.
A kiállítás ötlete Hajdu László magángyűjtőtől ered, aki nagy örömmel fogadta a Pátkai emlékkiállítást és felajánlotta, hogy a birtokában meglévő, ugyancsak Párizsban alkotó magyarok művei közül mutassunk be még néhányat. Itt látható Vera Molnár három komputergrafikája között az 1987-ben készített, Hommage à Pátkai című kép, ami abban a tizennyolc magyar alkotó szitanyomatait tartalmazó mappában szerepelt, amelyet Joseph Kadar szervezett és adott ki Párizsban, Pátkai tragikus halála után.
Vera Molnár: Komputer grafika. 1/1.
1974. 22x22 cm
Itt látható az a ceruzarajz, amelyen Pátkai arcképe szerepel urbanisztikus háttérrel.
Pátkai Ervin arcképe urbanisztikus háttérrel. 1984 körül.
Ceruzarajz. 30x25 cm
Ezt a művet nem tudta Major Kamill szitára átvinni, így kimaradt az emlékmappából.
Nemes Judit festőművész, grafikus három Pátkai Ervin-művet kölcsönzött a múzeumbéli kiállításához, jelen volt a megnyitón is. Nagy örömmel jött át az emlékházba, ahol hat munkáját, köztük a három dimenziós Könyvtárgyat, a Képtárgyat és a Geometrikus testet állítottuk ki. Nemes Judit 1992-ben kapcsolódott be a párizsi művészeti életbe. Festményei, grafikái a geometrikus absztrakció hagyományát követik, ám a szigorú kompozíciót finom, lírai hangütés oldja. Művészetszervezői tevékenysége is világszerte jelentős. Békéscsabára látogatva sok érdekességet mesélt el a tárlat szereplőiről. Meglepettségét és örömét fejezte ki, hogy Békéscsabán egy időben két kiállítással is megidéztük a párizsi magyar művészeket.
A Munkácsy Emlékház Kistermében rendezett kamara-kiállítás augusztus 25-ig tekinthető meg.
(Forrás: Wikipédia, Art Portal és a Kortárs Magyar Művészeti Lexikon, Enciklopédia Kiadó, Budapest, 2001
