Képzőművészet

 

 01_Gyulavari_kastely_meghivo_2017.png

 

Gyarmati Gabriella

 

Nyisztor János NEStor / zöld című

kiállítása elé

 

Nyisztor János képzőművész Gyulavári Kastélyban rendezett kiállításának[1] / zöld címválasztása az alkotót foglalkoztató természeti környezetre, a természet zöldjére utal, mint egy őt jellemző művészeti maxima, avagy gondolatorientáló állásfoglalás. Olyasfajta irány ez, amelynek hátterében a növényekhez, fákhoz fűződő, újra és újra felbukkanó, egyre erősödő érdeklődés áll, amely esetében azonban nem kiindulási pontnak, hanem alapérzésnek tekinthető. Személyéhez most sem kötődnek fárasztóan nagyszabású, erőltetett projektek; nagysorozatait egy-egy részletekbe menően kidolgozott koncepciójának képi bemutatására, láttatására hozza létre. Mindvégig kellően életszerű és higgadt tud maradni, öncélú vagy modoros gesztusoktól mentes.

E kollekció, a régebbi és a legfrissebb munkák együttes szerepeltetése a képi gondolatok egymásra rakódásának, még inkább rétegződésének tekinthető, nem pedig a művészi fejlődéstörténet stációinak. Egy tudósítást kapunk arról, ami az alkotót foglakoztatja. Ami foglalkoztatta tíz éve, egy éve, és ami foglalkoztatta egy héttel ezelőtt. Legutóbbit most számunkra a rendezés koncepciója tükrözi.

 

03_Gyulavari_kastely_Nyisztor_llitas.png

 

Grafikák a Gyulavári Kastély kiállításában

 

A képnyelvi jegyzetnek, tulajdonképpen vázlatnak tekinthető grafikák egyik részén konkrét építészeti létesítmények formavilágából inspirálódik: építményekről, objektumokról beszélhetünk, amelyekkel az alkotó nap mint nap találkozik és szembesül. Ilyen a Gyula városának első ártézi kútjára épült oroszlános díszkút és a németvárosi kút kettős kifolyású építménye. Érdekes motívumforrásként szolgált az Ybl Miklós tervei szerint épült, ma is agrártörténeti kuriózumnak tekinthető dobozi magtár és szárítótorony épülettömbje is. Feltételezem, hogy ez a felsorolás a későbbiekben még folyatatható lesz...

A grafikai sorozathoz felhasznált épületek és építmények, elveszítve eredeti funkciójukat, új feladatot és környezetet nyernek. A tér egyébként is kitüntetett helyei a létrehozott új térben más módon bár, de ismét betöltik a központi motívum szerepét. Később pedig, amikor az alkotó újra ezekhez a témákhoz nyúl, visszakanyarodik a tényszerűen és szikáran lemodellezett formákhoz, amelyeket továbbgondolva, belőlük újabb és újabb ötleteket felhasználva hozza létre képszekvenciáit.

Más grafikáin pszeudoobjektumokat, épületkonstrukciókat illetve tárgyakat hoz létre, amelyek egyetlen dologra hivatottak: az alkotó vizsgálódásainak, gondolatainak illusztrálására szolgálnak.

A zöld, mint a Nyisztort jellemző képi retorika jelenlegi alapja indokolja a művek, elsősorban a fentiekben már említett grafikák egy részén megfigyelhető redukált színtartományt is, bár a zöld színt lehetne akár kékkel, vagy a fekete-fehér ábrázolás megszámlálhatatlan szürke árnyalatával helyettesíteni.

A befelé_fordítva című műcsoport kiindulási alapját a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeum és a gyulai németvárosi Szent József templom épülete jelenti. Előbbiek stílusukkal, tömeg- és téralakításukkal, tagozataikkal szolgálnak, nem mintaként, hanem inspirációként. A strukturális stabilitás megőrzésével mintha az adott tereket kifordítaná, ezzel hozva létre eddig sohasem látott megoldásokat, gondolatainak térbe vetített konstrukcióit. A megszokottól eltérő metódust alkalmaz a térrendezésben és a térszerkezet kialakítása során, melynek eredményeképpen létrehozza saját és sajátos épületkonstrukcióját. Ebben az építészeti keretben kialakított, tökéletesnek ható képzeletbeli múzeumban a művész egy korábbi fotó alapú installációja, a Komposztált oszlop grafikai lapjai közül válogatva konstruált kiállítást. Az irreálisan óriásira méretezett műtárgyakat egymásnak támasztja, kijelölve a haladás irányát. A műtárgyak adta alagúton mehet át a látogató, aki, ahogyan a valóságos múzeumokban, talán az optimálisnál gyorsabban halad át a kiállítótermeken. Bár szinte ráborulnak a művek, még ez sem tűnik elegendőnek, képzeletbeli látogatónk még így is csupán rápillant a műtárgyakra.

Az ennyi zöld_levélről című grafikai sorozatában az én (Gy. G.) nagymamám diófája, az én nagymamám füstölője, az én nagymamám kerékpárja szerepel, de lehetne a Nyisztoré, vagy tulajdonképpen bármelyikünké. E 3D-ben lemodellezett tárgyak/objetumok felhasználásával építi, komponálja ábrázolásait, képekben fogalmazva meg az emlékezet által megőrzöttet és továbbgondoltat, akár a verbális sorompó alatti, akár az afölötti szinten is.

A kerékpár_körül című 2014-es grafikai sorozat szintén a gyermekkori élményeket feldolgozó tematikához kapcsolódik, és bár az ábrázolás személyes élmények sorából fakad; ahogyan az előbbiek, úgy a kerékpár is lehet akármelyikünk felmenőié.

A tárlaton bemutatásra szánt festményanyag a kollekció egyértelmű(bb) tartalommal bíró egységét adja. Kiérlelt gondolatok kiforrott formában… A műalkotás létrejöttének folyamatszerűsége azonban e tárgycsoportban is megjelenik, de csak akkor fedezhető fel, ha valóban kaphatóak vagyunk a türelmes és alapos tanulmányozásra.

Nyisztor János a 2 és a 2,5 dimenzió problematikáját vizsgálja a Négyzet körül / Négyzetből című táblán, amelyen egy adott képkivágáson belül pozícionált/kialakított négyzet keresi a helyét. A képkivágás tulajdonképpen egy képkivágat, azaz a hordozó vászonban ténylegesen kialakított négyzetforma. A képet borító applikált vászon elemek a forma és a szín tekintetében is az akácfa levélkéket imitálják. E levélkék sokasága adja a kép teljes felületét, de a szabályos négyszög forma oldalait elfedve, a képszélek fizikai határait figyelmen kívül hagyva.

A festmények közül két sorozat is az emberi arc és a figura problematikáját járja körül. A 2012–2013-ban készült 3-ból 2_nem ária című, a gyulavári származású Töreky Katalin szoprán operaénekest ábrázoló képhármas három fajta festésmóddal készült, azaz három állapotot mutat, három fázist a festői munka, a Nyisztort jellemző festésmód folyamatából. Amit vizsgál, az pedig az arc, az arc mozgása, az arc változása, esetleg torzulása.

A három portrén beszéd, konkrétan felolvasás, skálázás és ének közben látjuk a modellt, de csupán találgathatunk, hogy a három tábla közül melyik ábrázolja egy ária előadása közben. A fotó lemerevíti az arcot, amely jó alkalmat teremt számunkra a valóban tüzetes megtekintésre. A megfigyelés a világ megismerésének egy módja; e képeken egy emberi arcban rejlő világ tárul fel előttünk.

A NŐ / FÉRFI + amitől ráragad I–III. (2009) című egységet tekinthetjük klasszikus, a látható világ hétköznapi dimenziójába helyezett félakt párnak, bár szembeötlő, hogy a művészet történetében hagyományosan az akt „másik fele” szokta a megörökítésre érdemes témát adni. Az alkotó szándéka szerint a képpár elemei imitáltan egymáshoz ragadva/tapadva, majd egymástól gyengéd erőszakkal szétválasztva, olyan, foltok formájában megjelenített nyomokat hordoznak, amelyek a másik félről ragadtak rá. A vizuális jegyek alapvető emberi jegyeknek felelnek meg, azaz jellem-, érzés- és viselkedésbeli tulajdonságok kölcsönös egymásra hatásának (az emberi dimenzióban) elfeledhetetlen és letagadhatatlan, (míg a kép dimenziójában) letörölhetetlen nyomai. A harmadik festmény felületén ejtett, közelről nézve a hordozó anyagából kihasított, máshol applikált foltok valóságos sebeknek tűnnek a vásznon, amelyek a másiktól akarva-akaratlanul átvett tulajdonságok és jellemzők szimbólumai, megtestesülései. Ez emberi vonatkozásból nézve nem feltétlenül drámai felhangot, önfeladást jelent, csupán a kölcsönösség egyik természetes velejárója.

Érdemes kihasználni a / zöld című kiállítás nyújtotta lehetőséget, mert Nyisztor János képzőművész bár termékeny alkotó, ritkán tárja műveit közönség elé. Intézményesített gyulai kiállítóhelyen legutóbb 1999-ben rendezett önálló tárlatot. A folyamatosan gyarapodó életműből egy viszonylag kevés műtárgyat magában foglaló merítés csupán a Gyulavári Kastély bemutatója, amely arról tájékoztat bennünket, hogy a Dürer Teremben rendezett kiállítása óta milyen irányba mozdult el az alkotó a szemléletmód, a festéstechnika és az anyaghasználat vonatkozásában.

 

02_Inner_connections.png
Inner connections (2013)

 



[1] A kiállítás 2017. március 15-től május 31-ig látogatható a gyulavári Kastély Kohán Termében.


Főoldal

2017. március 27.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Hartay Csaba verseiOláh András versei Csillag Tamás verseiBalázs K. Attila versei
Prózák
Lehetne rosszabbAbafáy-Deák-Csillag novellái Nagyanyám kalandjaiSoltész Béla novellái
Kritikák
Sötét jóslat„Az ember mindig cifrázza magát”Csodák, tálalva - Molnár Vilmos könyvéről Versküllők és verssávok héthatárán
Esszék, tanulmányok
Egy vonzó költői alkatArany János emlékkönyvi verseirőlNagy Gáspár autoreflexív beszédmódjaÚjraragasztott borítékok nyomában
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA