Erdősi Martin Zsolt
Jegyzetek az évadindító Bárka-délutánról
A Sík Ferenc Kamaraszínházban tartott estet a Bárka folyóirat szeptember 24-én, pénteken. Elek Tibor főszerkesztő a megnyitón elmondta, nagy öröm újra itt lenni két év után. A koronavírus-járvány alatt nem tudtak rendezvényeket tartani, de szerencsés helyzetben voltak, tavaly is megjelent a szokásos hat lapszámuk, és az idén is már négy. Az est során Jóbi Annamária és Wyq-thor kortárs költők megzenésített verseivel emelte a hangulatot.
Jóbi Annamária és Wyq-thor
A megnyitó után az idei lapszámokat mutatták be röviden. A lapszámok hagyományosan kézírásos versekkel indulnak, minden számnak van egyfajta tematikája, ami, ha nem is teljes egészében, de meghatározza a lapszámot. A következő szám témája a gyulai X. Irodalmi Humorfesztivál köré szerveződik. Hagyomány szintén a Bárkánál már évek óta, hogy minden évben felkérnek egy szerzőt, aki az adott évfolyam minden számában verset publikál. Idén Poós Zoltánra esett a választás, aki Békés megyei városokhoz, városokról szól versben.
A lapszám-bemutatók után osztották ki a Bárka-díjakat a tavalyi díjazottaknak – pontosabban az egyiküknek, Molnár Krisztina Ritának, mivel Márton László nem tudott jelen lenni az eseményen. A Bárka-díj története idén lesz 21 éves, és eddig többek között olyan szerzők kapták meg, mint Tandori Dezső, Zalán Tibor, Varró Dániel, Orbán János Dénes, Darvasi László vagy Szálinger Balázs. A díjat, ami Széri-Varga Géza békéscsabai szobrászművész alkotása, Varga Tamás, Békéscsaba alpolgármestere nyújtotta át.
Miután Varga Tamás alpolgármester átadta a díjat,
Elek Tibor főszerkesztő gratulál a szerzőnek
Molnár Krisztina Rita megjegyezte, hogy ha kapunk díjat, nem lehet visszautasítani, ezért úgy kell élni, hogy ne kapjunk, viszont ennek a szakmai kitüntetésnek nagyon örül, ez az életmód-tanács a szakmai díjakra nem vonatkozik, majd felolvasta egy tárcáját, ami olvasható a Bárkaonline Ütőér-rovatában (A majmok és a kékek alkonyatkor). Molnár Krisztina Ritát Farkas Wellmann Éva főszerkesztő-helyettes kérdezte röviden szerteágazó művészetéről és hogy mi a titka, hogyan kell nyertes alkalmi műveket írni – Molnár Krisztina Rita ugyanis első díjasként három verssel is bekerült a Bárka által kiadott gyerekvers-antológiájába, a Mondani-valókba.
Molnár Krisztina Rita, Farkas Wellmann Éva,
Elek Tibor és Szil Ágnes
A művészetéről annyit mondott, hogy bár szonettet nem lehet elragadtatásból írni, a versírás mindenképpen egy másfajta agyműködés – a tárca rovatba például a határidők által rákényszerített fegyelmezett gondolkodás segített a megfogalmazásában annak, ami egyébként is foglalkoztatta. Az alkalmi művek kapcsán megjegyezte, hogy Bachnak is minden vasárnapra kellett írni egy misét, és azok azért egyáltalán nem rossz alkotások. Írni akkor is tudni kell, mondta, ha felkérnek, viszont csak olyan felkérésre, amire az elkészült szöveget kötetben is vállalná, fontos az érzelmi hitelesség. Utolsó kérdésére, hogy szereti-e a zenét, határozott igennel felelt, ami után ismét Jóbi Annamáriék szólaltak meg: eljátszották egyik, ez alkalomra megzenésített versét, az Összeomlást – a gesztus láthatóan meghatotta a frissen díjazott szerzőt.
Balássy Fannit a díjazott Molnár Krisztina Rita kérdezte
Ezek után következett a Békés megyei alkotók kötetbemutatója, azoké, akik valamiképpen kapcsolódnak a Bárkához. A bemutatók sorát egy fiatal szerző, Balássy Fanni kezdte, akinek tavaly jelent meg első regénye, a Hol is kezdjem (Tilos az Á Könyvek, 2020). Őt Molnár Krisztina Rita kérdezte, akinek első megjegyzése az volt, hogy bár úgy kapta meg a könyvet mint ifjúsági regényt, amihez nem nagyon volt összehasonlítási alapja, mert mindig kerülte az ilyesmit, szerinte ez több annál, mert ő például együltőhelyében elolvasta. Balássy Fanni elmondta, hogy nem is ifjúsági regényt akart írni, hanem a gimnazista korosztály általános problémáiról, de kapott már visszajelzést akár anyukáktól is, és így bízik benne, hogy más korosztályok számára is érvényes mondanivalóval bírhat a könyv, vagy ahogy ő fogalmazott: „nem kell ahhoz gimnazistának lenni, hogy egy rakás szerencsétlenségnek érezzük magunkat”. Molnár Krisztina Rita kérdésére, hogy esetleg ír-e blogot, mert a könyv néha olyan tematikus, hogy akár blog is lehetne ebből a szempontból, Balássy Fanni azt válaszolta, hogy a novella az elsődleges terepe, és a fejezeteknek is úgy állt neki, mintha novellák lennének. Az életünket sem egészében, összefüggéseiben vizsgáljuk, folytatta, hanem néhány kiragadott epizódból áll össze az alakulástörténet.
Banner Zoltán
A második szerző Banner Zoltán volt, akinek új kötete, A cédrusfa hatalma (Magyar Napló, 2020) szintén tavaly jelent meg. Elek Tibor kérdésére, hogy mi a műfaja a szövegnek, mert elég sokféle írás olvasható benne, azt felelte, mindenképpen emlékirat. Erdély szellemi virágkorának, mondta Banner Zoltán, ő nemcsak tanúja, hanem szereplője és krónikása is, ennek a korszaknak a szellemtörténete ez a kötet, amit a közönségnek írt a művészetről, nem művészeknek, szakembereknek. Emellett idén jelent meg a marosvásárhelyi Mentor Kiadónál új monográfiája Kádár Tiborról, amely már a 40. monográfia, amit írt.
Kőszegi Barta Kálmán
Kőszegi Barta Kálmán több könyvet is hozott, például az Édeskeserű, valamint Kettévágott csönd című haiku-köteteit, és Kövidinka című szociográfiáját. Elek Tibor kérdésére, hogyan találkozott a haiku műfajával, azt válaszolta, hogy az ember nagyon sokszor képben gondolkodik, és a japán forma erre kiválóan alkalmas.
Erdész Ádám
Erdész Ádámmal Kiss László, a Bárka szerkesztője beszélgetett új szerkesztéséről, amely a hangzatos Metamorphosis Transsylvaniae címet viseli, és Márki Sándor naplóinak III. kötete. Márki Sándorról elmondta, hogy a dualizmus korában élt, naplót 1873-1925 között vezetett, és kiváló forrásértékkel bír mind tudománytörténetileg, mind a korabeli középosztály szerepét illetően. Márki Sándor hagyatékából még óriási feldolgozatlan anyag van, de kétségkívül korának egyik legnagyobb hatású történésze volt.
Farkas Wellmann Éva, Elek Tibor és Szil Ágnes
Farkas Wellmann Évát Szil Ágnes, a Bárka szerkesztője kérdezte új kötetéről, a Magaddá rendeződniről (Előretolt Helyőrség Íróakadémia, 2020). A beszélgetésből kiderült, hogy a kötetet Elek Tibor szerkesztette, ő állította össze a ciklusokat. Az ihletforrások közül kiemelték Dantét, Éva elmondta a Pokolról, hogy többszörösen újraértelmezendőnek látja, majd felolvasta a kérdező kedvenc versét, a Szaggatott vonalat. Szóba került, hogy Cári Tiborral közös zenés előadásra készülnek a marosvásárhelyi rövidfilm-fesztiválon a kötet verseiből. A rövid interjú után Jóbi Annamáriáék énekelték el a költő Bánat utca című versét.
Ványai Fehér József
Ványai Fehér Józsefet Kiss László kérdezte A láncos madár (Hungarovox, 2021) című kötetéről. Ebben az utóbbi tíz év versei olvashatók. Kiss László kérdésére, hogy nem érzi-e túlhasználtnak a címben megjelenő képet, mennyire volt ez kockázatvállalás a részéről, Ványai Fehér József elmondta, hogy nem érzi túlhasználtnak, sőt, a cím a kiadóvezető tudatos választása, és a magyar szellemi élet szabadságvágyát jelképezi. Különben sem ódzkodik a magasztosságtól, folytatta, ezért azt is bátran el meri mondani, hogy ihletből dolgozik. Végül felolvasott egy verset a kötetből.
Szil Ágnes és Kiss Ottó
Az utolsó kötetbemutató Kiss Ottóé volt, akinek az utóbbi egy évben három kötete is megjelent, őt Szil Ágnes kérdezte. A bátyám öccse (Pagony, 2020) tavaly Év Gyerekkönyve-díjat kapott 12 éven aluli kategóriában, A piros tengeralattjáró (Betűtészta, 2020) pedig Szép Magyar Könyv-díjat nyert. A felolvasás itt elmaradt, mert Kiss Ottó végül túl hosszan beszélt a kötetmegírások hátteréről. Zárásként ismét két megzenésített vers következett Jóbi Annamáriáéktól.
Összességében elmondható, a Bárka évadindító délutánja nagyon színvonalas és tartalmas volt, még ha némileg hosszúra nyúlt is.
