Versek
„Hagyd, a teste végül puszta emlék. / Hídon vitt át, magaddal összekötni. / Nézed, ahogy elindul visszafelé, / átértél, ő összecsuklik, / most enged el.” Csobánka Zsuzsa Emese versei.
„Füst kavarog a homlok körül, / lepkézik a pernye, / ugrál a lélek kis vasas bakancsában, / ordít. / Minden nyelven ordít / a lélek. / Ordít. / Ordít.” Darvasi László versei a Bárkából.
„itt van velünk / bennünk / rólam, aki / a lakás egy távoli szegletében / fekszem kiterítve véresen / a kislányom fejében / közben teát iszunk” – Tóth Csilla versei.
„sebesült vagy, de nem halott, / – rózsaablakodon / csillagok ragyognak / s verítékedből szárnyak nőnek.” Péter Erika versei.
„Kóborolsz a Hajnal negyedben. Pihensz a Fellegvár alatt. / Csak átsuhansz a Sétatéren. Te örök, megcsodált alak. // Szobor voltál és szobor lettél. Ébren voltál, éberebb lettél. / Ezért kell hajnal,...
„Mitől hosszabb A szíve bolondul / kalapál Távolabb harang kondul / Biccent Na tovább Simai Mihály” - Zalán Tibor köszöntő verse.
„Az ember 84 felett / még véli: erre-arra képes. / Ha nem is táncol már legényest, / oda tud ülni még a géphez… / és lép… és lesz lépése téves!” Simai Mihály verse. Köszöntjük a 85 éves költőt!
„Bűnöm, hogy nem tudok hűtlen lenni / hozzád, de tőled azt kívánom, / hogy megcsalj mindenkit, akit szeretsz, / s csak egymásnak legyünk e világon.”
„Pirkad. Inalsz le a Tescóba, / ott, apa, mekkora feszkó van! / Harcol a marcona honpolgár, / nincs rizsa, krumpli, se kompót már, / Nincs makaróni, se pesto ma!” Győrei Zsolt vershármasa A járvány...
„Ha nem hibázom, nem hibádzik bennem. / Bőröm fedezéke mögül nem én / pillantok ki az űzött bánatokra, / kicsalni kelepcéből a vadászt.” Halmai Tamás versei a Bárkából.
