Versek

 

 erdosimartinzsolt_portre.jpg

 

Erdősi Martin Zsolt

 

21

 

Tócsás betonon csattognak a lábak.
Hosszú kabátok takarják előlünk
a végzetet. Sör kezünkben, kifáradt
ember reménye, mielőtt ledőlünk.

Birmingham tócsáin kavargó halál,
könyörületes légy – mindünkre várnak.
Lesz, aki könnyebben sérül csak talán,
másnak végső nyughely romja a bárnak.

Madarak rebbennek szerte az éjbe.
Szirénazúgástól, bámészkodóktól
sűrűsödő utcák – lesz, ki megélje,
hogy nem test robban, csak vér forr a csóktól?

 


Főoldal

2021. január 28.
Karácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcái
Erdész Ádám: Kassától KošicéigErdész Ádám: Édesek és mostohák
A múzeumok új barátja? (I.)Farsang Német-Gyulán
Károly Dorina: 21 grammAlexandrov Anna: 2021 látnoka leszólítNagy Milán László: 2121 – Nagy Lea: Huszonegy voltam
Kötter Tamás: Fair játék Légrádi Gergely novelláiDöme Barbara: Angyal a pincébőlOláh András: Mulasztásaink
Márton László: Nibelungok, I. felvonásMaruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik szín
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA