Versek

 

 anna_portr__.jpg

 

Kun-Székely Anna

 

Várakozás

 

Az órát figyeltem, éjfél volt éppen,
Csepelen szétfolyt a francia pezsgő,
de én az egész felhajtást nem értem,
az újév úgyis mindenképpen eljő.

Sötét volt még, de már szántam a számot.
Húsz és huszonkettes csapdája között
lapul, most mégis elvárás, hogy áldott
legyen, szerencsés, gondtalan és örök.

A huszonegy a fordulat toposza,
mindkét solstitium ekkor megy végbe,
talán a kívánt változást elhozza,

mint a lapjárásban a szerencsémet.
Várjuk, mint agyondolgoztatott szolga
szabadulását, s ekkép az újévet.


Főoldal

2021. február 12.
Kollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiMagyary Ágnes tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Halász Margit: GyapotrózsaKiss Bálint Béla: Sósleves
Halmai Tamás: Jeremiás húga – szonettkoszorúMarno János verseiSimon Bettina: A búcsúzás szimbóluma AdynálMolnár Lajos versei
Oberczián Géza: IzlandLackfi János: Esteli vérbeborulásCsak a tűzzel vigyázzon, Drágám!Háy János: Hogyan születik egy novella
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg