Versek

 

 anna_portr__.jpg

 

Kun-Székely Anna

 

Várakozás

 

Az órát figyeltem, éjfél volt éppen,
Csepelen szétfolyt a francia pezsgő,
de én az egész felhajtást nem értem,
az újév úgyis mindenképpen eljő.

Sötét volt még, de már szántam a számot.
Húsz és huszonkettes csapdája között
lapul, most mégis elvárás, hogy áldott
legyen, szerencsés, gondtalan és örök.

A huszonegy a fordulat toposza,
mindkét solstitium ekkor megy végbe,
talán a kívánt változást elhozza,

mint a lapjárásban a szerencsémet.
Várjuk, mint agyondolgoztatott szolga
szabadulását, s ekkép az újévet.


Főoldal

2021. február 12.
Kiss László tárcáiLackfi János tárcái Szabados Attila tárcáiCsík Mónika tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Szarvas Ferenc: Amikor az ellenőr mindennap megtanult egy versetKas Kriszta novellái
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Molnár Lajos verseiGéczi János verseiZalán Tibor verseiGergely Ágnes: Az ausztriai lépcsősor
Haász János: A puskás emberAbafáy-Deák Csillag: Csók sem voltHáy János: Boldog boldogtalanKötter Tamás: Izgalmas életek
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png