Versek
„apámra, anyámra, nagyszüleimre, / dédszüleimre gondolok, akik / reám hagyták a kötelesség tudatát, / a boldog robotot és fölszabadító hitet, / akaratot, humort, alázatot” – Banner Zoltán verse....
„ráadásul a regényben / szó sem esik / Paraguayról, / csak valaki beszél, / valaki folyton beszél, / egyes szám első személy, / be nem áll a szája, / csak mondja a magáét, / hosszú-hosszú mondatok /...
„ne lássam, hogy éppen ki közeledik, / semleges vállal ütközzek nekik, / nehogy átadjanak egy névjegyet, / nehogy megtudjam: melyikük szeret. / A félhomály lökött volna előre, / nem a napfény, ahol...
„Hol megtorpanni kell, hol maradni, / a nap kegyelme oda vezet el. / Mintha már álmodtam volna ilyet. / Van, aki tartozik. Van, aki követel.” Csillag Tamás versei a Bárkából.
„Gyermekkoromban mindig én voltam a hunyó. / Száztól számoltam visszafele, míg játszótársaim – / e szurtos képű kis ördögfiókák – úgy felszívódtak, / mintha elnyelte volna őket a föld.” Debreceni...
„Összekötözöm az esőfelhőket, a szeleket / összevissza rugdosom, és belevetem / a legmélyebb gödörbe. Aztán tanácskozzatok...” Bánki Éva versei a Bárkából.
„Tehetséges vagyok, de nincs / Is nálam fölöslegesebb, / Aki kíváncsi rám, és a régit / Akarja látni, idejön, / Felmászik, és megnézheti / A színeket, miket egy vak torony // Belső falára vetek.”...
„Háború előtti csendre vágyom, / katakattog a vonatkerék. / Ukrajnáról harsognak a hírek. / Uramistenem... na, kész... elég!” Lövétei Lázár László versei a Bárkából.
„a fiatal tűzből hamar gőz lesz, / újból lélegzethez jut a világ, / csillapul az izzó földközép is, / szitakötőszárny paplanba hullok, / valaki csontja eltörik bennem mégis.” Zentai Adél versei a...
„nem nevel nem épít nem figyel / nem tanít nem állít nem szeret / nem ölel és máshová nem visz el / nem fejezi be az elkezdetteket” – Dávid Péter versei a Bárkából.
