Viola Szandra
Nem kíván többé édeset
Psyché Alteregónia följegyzéseiből
Szent Iván-éji paradicsom
A cseresznye az asszonyok szája,
ez az igazság, és hogy
minden vörös húsú gyümölcs véráldozat,
de van, ami véresebb a húsnál;
az a paradicsom, ami ilyenkor terem,
fémes íze, savassága nem nappal érik,
hanem éjjel, holdsütésben,
sebtében eldobált, hímzett
alsónemű jelöli a helyet,
ahol aztán vörös, lédús,
cseresznye-nagyságú,
paradicsomgyümölcsöket hozó,
boszorkány-kacsok sarjadnak a földből.
Ami kell
Fényekből kivágott erdő
a fák negatívja,
örök ünnepek a
lombok alatt,
és a virágok
nyílásának nesze.
Mert belőlünk hiányzik,
ami szirmok hervadásához kell,
mert mi vagyunk a madarak lépte,
amit repülés híján tesznek.
Szenthárom
Ahol két erdő van, ott kell lennie egy harmadiknak is,
hiszen mihez képest hívnánk erdőnek,
egy rét bizonyítási pontnak kevés is, határtalan is,
nem lehet semmi kettő,
mert minden Szentháromság.
A fekete nap születése
Csáth Gézának
A varázsló kertjében
fekete méz csurog, amit
fekete tulipánokból gyűjtenek
éjjelenként a fekete méhek,
aki abból eszik, nem kíván többé édeset,
a fekete méz keserű, de
akinek a nyelvére tapadt,
nem kíván többé mást.
Akik megfürdenek benne,
koromfeketévé válnak,
az anyák teje elfeketül,
akárcsak az emberek csontja,
és mind megtérnek otthonukba,
a mély, fekete földbe,
ahonnan: a hamvaikból
szétárad a mérgezett fény.
Megjelent a Bárka 2021/1-es számában.