Szálinger Balázs
Prizma
Összeégett
Zsarolóhadtest,
Zsarolóvirág
Mája
Unottan
Szerveződik,
Szervezve
Engesztelődik,
Régenti-ívű-élű
Fadobozát
Gödrébe
Lebocsássa.
Kérsz egy csókot? –
Ízek vására jön,
S amit a kor a nevére venni enged,
Lávagyökérben kezdi;
Kúszik és mászik,
Féreg, kivár, fölér s beékelődik,
Határidőt lát,
Nem lát történelmet.
Az ember végül oda menekül,
Ahová való.
Mecsek trópusi szigetén
Partmenti széf, kattan a zárja;
Szemétszedő kultúra vetődik arra
Fejbecsapva, felszívja, megtalálja.
Zsarnokvirágból mi leszületett,
Új világ jön, anyagba rohan úgyis,
Tízig számol, és ott lesz újra otthon.
Új nép nézi, nem érti, fogja, féli –
Balra srégen túlnyomón kvalitásos
Vizes istenek szobrai unatkoznak a mólón.
Megjelent a Bárka 2019/1-es számában.
