Versek

 

 

 

 

 

Kemény István



A szempár



Zárójelenet, főcímzene,

már ismerős,

már vége mindjárt.


Világát szemléli meg vele

még utoljára

a szempár.


A hős arca a nagytotálban

felolvadt, felforrt,

felhőcske, elszállt.


Üres hegycsúcsot, elhagyott tájat,

bolygót néz holddal

a szempár.


Csillagok, űr, a VÉGE szó,

stáblista, kész

a leltár.


Én Istenem,

jó Istenem,

becsukódik már.




Elszámolás

 


Ezzel a zajjal fordultam hozzá:

Az értelmét kérem az életemnek.

És ő ezzel a csönddel válaszolt:




Megjelent a 2012/3-as Bárkában.

 


 

2012. június 04.
Barnás Ferenc tárcáiKovács Dominik és Kovács Viktor tárcái Szakács István Péter tárcáiKollár Árpád tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Petres Kincső: Égetett szienaGulyás Gábor: Kereszteződések
Egressy Zoltán: A remeteVasas Tamás: fotók erdőjárásrólHodossy Gyula: Még tartFarkas Wellmann Éva: Illesztések
Balássy Fanni: Tebenned hittemKiss Ottó: Fekete kapu, rozsdás szögCsabai László: RáadásOberczián Géza: Izland
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg