Kiss Judit Ágnes
Születésnapom
Az éveket nem számolom,
padlásra való ócska lom
csak egy
halom.
Sokáig voltam oktató,
diplomákat lobogtató
kevély
személy,
míg olvasták egy versemet,
és attól kapott vérszemet
a sok
szemét.
„Leírta, hogy fasz? Mit van itt?
Mi lesz, ha még ez is tanít?
Az is-
tenit!"
Ki vágyna bár, azér' se kúr,
nem védett meg az érsek úr,
azér'
se kár:
tanítok így is, meglehet,
még nem is volnék meglepett,
hiszen
haszon,
ha ír az ember néhanap,
az olvasó meg ráharap -
szerény
erény.
Bár meghűlt már a szenvedély,
érezni még (a kedvedér')
lehet
lehét,
s maradt még egy kis plusz parázs,
hevít majd éltem zúzmarás
telén
talán.
A világ így ér végire,
de rajta hagytam némi le-
nyomat
omat.
Szájber-özvegy
Hazajössz, és ledobod magad a computer elé,
Se csók, se puszi, se ölelés, csak egy odavetett helló.
Azután késő estig csak a billentyűzet zörög,
Hallom, ahogyan zárnak az áramkörök.
Bezárkózol valami cédé-rommal,
Én meg kettesben maradok a vibrátorommal,
Már éjfél van, és te csak azt a szart vered,
Hogy száradna le lassan a hardvered.
Egy hangyányit sem törődtem a józan ésszel,
Pedig többre mehettem volna egy jó zenésszel,
És most a lakásomba költözött egy PC-görény,
Aki havonta egyszer szexel, ilyen szar az arány.
Az ember sose tudhatja, hogy melyiktől van baja:
A tejszínes tea, vagy a kínai kaja?
A dobozos sörök, a csipszek, a neten rendelt pizzák?
Kezek, amik egy virtuális műnő mellét tapizzák.
Már éjjel kettő, de te csak ezt a fost vered,
Hogy aszna össze minden egyes softvered!
Látom, valami az agyadra ment, ez már tuti biztos,
Egy pasi, aki reggel büdös, estére meg piszkos.
Ez rosszabb, mint egy halálos karambol.
Kitépem a dugódat a falamból.
Hapsikám, a cuccaidat holnap estig vidd el,
Töröltelek végleg egy shift delete-tel.
Két magyaros nóta
Kurucnóta
Ha a szívem
marhapörkölt volna,
abból az e-
gész haza jóllakna,
úgy megnyalná
utánam a száját,
mint a legény
szokta a babáját.
Ha szívemből
kolbászt töltenének,
elég volna
tizennyolc megyének,
csak egy volna,
ami kimaradna,
de annak a
szeme kimeredne.
Rovásírás
van az én gatyámon,
abba rejtem
harcos buzogányom,
megállok a
százéves határon,
s az ellenség
pofájába vágom.
Fráncos kurva
ez az Európa,
édes bora
veres, mint a róka,
a mienkhez
képest az is lőre,
nyaljon minket
hátulról előre.
Más nóta
Fejem fölött glória a bura,
Csak belőlem ömlik a kultúra.
Az a sok mélymagyar? ki az?
Én szartam a spanyolviaszt!
Hazáról meg nemzetről sipákol?
Bőgatyában jött ki az anyjából.
Én mondom meg, mi jó, mi szép,
Én vagyok az értelmiszég.
Meleg nyárban tudjuk jól, hogy megy ez
Gyerekemnek juszt is két anyja lesz!
Apának meg jöhet bárki,
Másságomat tolerálni.
Ha nem tetszik, amit itthon teszek,
Fejlettebb országban boldog leszek.
Píszí, love, szeretet,
Hányjunk romakereket!
Pajzán limerikek
6.
Van egy nő, úgy hívják, Eszter,
Először mindenkit tesztel,
Duzzad a nadrág?
Egy kicsit megrág.
Pit bull ez, hogy nem ereszt el!
10.
Van egy úr, a neve János,
Azt mondják, erénye számos.
Bátor és romlatlan,
Csak mindig fél hat van
Az ágyban, ez kicsit kínos.
11.
Van egy nő, úgy hívják, Judit,
Azt mondják, nem is hord bugyit.
Szoknyája föllebben,
Két ajak még szebben
Nem járta a boogie-woogie-t.
12.
Van egy nő, a neve Ágnes,
Ki minden sarkon csak rám les.
Én nem is akartam,
Vasból van a farkam,
Magába vonzott a mágnes.
13.
Volt egy úr, lakhelye Visonta,
Csak azzal dugott jót, ki ronda.
Egyszer a Medúza
Magába behúzta.
„Te vagy a legtutibb!" - visongta.
14.
Van egy úr, a neve Ákos,
A kedve mindig virágos.
De egy nő unta,
Hogy sose dugta:
„Te szűz vagy?" - kérdezte. „Á, kos!"
Megjelent a 2011/5-ös Bárkában.
