Győrei Zsolt
Krónika két rosszhírü kalózról
Északi tenger fő-fő farkasa Félszemü István.
Jöjjön bármi hajó: brigg, karavella, ladik,
megcsáklyázza, amint balfele elhaladik.
Ám jobbról lavirozhatnak mellette sunyítván.
Délen a másik vad kapitány dúl: Félszemü István.
Küldi a tenger alá flották garmadait.
Nos, neki éppen a jobb szemhelyen ásit a lik,
így balról mind elmenekülhet a nyúlszivü hitvány.
„Fúzionálnunk kell!” – döntöttek a Zord Kikötőben
egy komor éjfelen a marcona névrokonok.
„Kétfele látva találhatnánk zsákmányra mi bőven!”
Most azután, ha becses életed és vagyonod,
két Félből lett Egyszemü Istvánt már a jövőben
jobb- s balról egyaránt messze kerülni fogod!
Ervin
Féltem, hogy Ervin Révfülöpre jön,
és nyáron majd hétszámra itt lóg.
Utálom minden hajszálát külön,
de egyben pláne ezt a taplót.
A rettegésem nem alaptalan:
láttam, hogy néz az apja villát.
Szép ház! A Balcsi épp alatta van,
az erkélyről Oslóig ellát.
Nekem viszont már tíz éve tart Révfülöp,
a strandján sülök, mint a röszti.
A vízre nézek, s dühtől kékülök:
jön, és testét beléfüröszti?
Mit ér a sóhaj? Célra is török!
Írtam neki, hogy fusson innét.
Idén a tóban döglött hal pörög,
a moziban meg svájci filmhét.
„Nyugizz, haver! Ez csöppet sem nyomaszt,
úgysem fürdök. Viszünk le szörföt,
meg videón az összes Fantomast,
plusz Toblerone-t és kólaszörpöt!”
Megírtam: kozmás lett a reggelink,
fölöttünk mert kitört a vulkán.
„Nem gond! Hozunk le sárkányt s Zeppelint –
felszállok, s lenézek a torkán!”
Bozótban fekszem. Csúzlim markolom.
Révfülöp kell? Nagy kaland? Jó!
Már nem félek. Ha itt az alkalom,
készülj, Fantomas! Vár a Rambó.
