Papírhajó - Primér/Primőr

Halmai_meret_jo.jpg 

 

Halmai Tamás

 

Halhatatlanok napja

 

Mert nem halott a kő se:
energiától rezzen.
Örökkévalók őse
lüktet a rétegekben.

Él a kavics, a kozmosz,
a csikóhal, a fűszál:
hasonlít a titkokhoz,
aki titkok közt kószál.

S aki nincs már? Az ember?
Emlékezetté lobban.
Hol volt, hol nem volt egyszer.
S mától mindenhol ott van.

Súg és sugárzik kőből,
és csikóhallal úszik;
szívedig visszahőköl,
s tovább: csillagon túlig.

Halhatatlanok napja
süt fel halottak napján!
Holtat élő siratja,
élőt holtak – angyalszám;

mégis könnyek kristályán
átragyog könnyű béke:
az életből kiválván
a lélek kész a létre.

Mit óhajt szép szerettünk?
Újra újjászületne?
Tündöklik, aki eltűnt,
így tanít szürkületre.

 



Főoldal

2019. november 01.
Szil Ágnes tárcái Nagy Koppány Zsolt tárcáiGyőrei Zsolt tárcái Éltető József tárcái
Egy nagyváradi szállodatulajdonos a legendákban és a történeti szövegekbenErdész Ádám: A meghatározó évszázad történeteiből
BodzavarázsA világ legnagyobb látványossága Csabán
Tóth Krisztina: Fűthető kabátKirály Farkas verseiSzálinger Balázs verseiSzabó T. Anna: Kín
Molnár Lajos: Jó KaresznekKötter Tamás: Fair játék Légrádi Gergely novelláiDöme Barbara: Angyal a pincéből
Zalán Tibor: El kell mondanomMárton László: Nibelungok, I. felvonásMaruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA