Büky László
Arany: szótár
Arany János születésének kétszázadik évfordulójára jelent meg az Arany-szótár, amely a magyar nyelvészeti és irodalmi tudományosság egyik nagy hiányát szünteti meg. Petőfi Sándor 150. születési évfordulóján jelent meg a Petőfi-szótár első kötete a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézetének égisze alatt. Arany János szókincsének földolgozását különféle körülmények miatt az intézet nem készítette el, pedig Arany költői nyelvének ilyetén feldolgozása ugyanazt a célt szolgálja, mint a birtokai egy évi jövedelmét a magyar nyelv ápolására, azaz a Magyar Tudományos Akadémia létrehozására felajánló gróf Széchenyi Istváné.
Az Arany-szótárat Beke József intézményi háttér nélkül készítette el nyolc évi munkával. Beke József korábban Katona József Bánk bán című drámájának nyelvét szótárazta, azután Zrínyi Miklós életművének magyar szókészletét állította össze, majd Radnóti Miklós költői nyelvéből szerkesztett írói szótárat. Ezek mellett Juhász Gyula költői nyelve van szótárazva, Benkő László írta 1972-ben.
A nemzetközi szakirodalomban voltaképp még a bibliai konkordanciákkal kezdődött az ún. írói szótárak különféle fajtáinak megjelenése. Benkő László annak idején a filológia igénye(i) folytán látta az efféle szótárak elkészítésének szükségességét, de rámutatott arra is, hogy ez a fajta szótár általánosan használt, önálló társadalmi eszközzé vált. Ezt bizonyítandó a külországi írói szótárakból csaknem háromszázat fel is sorolt. Örvendetes: az MTA BTK Irodalomtudományi Intézete Mikes Kelemen-szótárat állított össze, amely az interneten érhető el.
Az írói szótár alapkutatás. Az író vagy költő szókincsének mennyiségéről is tájékoztat. Arany János 22 423 különböző szót használ, ez 262 000 fölötti adatot jelent. A felhasznált szómennyiség nem feltétlenül jár együtt művészi értékkel, mint ahogyan a művek (össz)terjedelme sem. Bizonyára hasznosítani lehet azonban a jövő kutatásaiban, hogy például a Petőfi-szótár 22 719 önálló szócikkből áll, a feldolgozott adatok száma 448 309; a Zrínyi-szótár 7 824 címszót és alcímszót tartalmaz 127 504 szóelőfordulásból, a Radnóti-szótár 5 153 (25 136 előfordulással), a Juhász-szótár 11 606 címszavas.
Az egyes szavak stilisztikai hatása az előfordulásaik számától, valamint attól is függ, hogy mennyi az a szómennyiség, amelyben előfordulnak, vagyis milyen a keveredésük mértéke (azaz az entrópia). Valamely szó használatának választása, vagyis előfordulásának valószínűsége számos tényezőtől függ. Az egyes szavak előfordulásának eleve vannak meghatározó tényezői, így a jelentésük, a megnyilatkozás grammatikai fölépítése nem mindig engedi meg a Markov‑lánc szerinti egymásutánisági átmenetek valószínűséget. (A Markov‑folyamatban a valószínűségek a megelőző eseményektől függnek.) A nyelvi elemek előfordulási valószínűségei kapcsolatba hozhatók a C. E. Shannon és a W. Weaver által kidolgozott információelmélettel: valamely szó megjelenésének valószínűsége (azaz a hírértéke) az olvasó számára a „várhatóság” vagy a „nem várhatóság” révén (is) ad stílushatást. Erre példa: „Sötét az éj: alig-alig | Hogy a vizfény fehérelik. | Csendes a táj: elig-elig | Hogy a folyamzugás hallik: | De majd a víz jobban zubog, | Majd elborúlnak a habok: | Komor felleg, gyászfeketén, | Úsz a folyam területén” – írja Arany (Keveháza). Ebben az elig-elig „várhatósága” rendkívül kicsiny, a Magyar Nemzeti Szövegtár tizennyolcmilliós adattárában két adat van rá mindössze. A régiségből és a nyelvjárásokból sem sok. Arany János hívórím gyanánt használja (eli-elig – fehérelik); már Arany korában archaikus is, váratlan is, ugyanakkor nagy hírértékű.
Hasonló hatáselemzésre ad lehetőséget a sarló szó. Az idősödő költő írja: „Ha jókor meglep a halál, | Azért kell, mint az ősz kalásznak, | Megérnem a sarló alá?” (Évek, ti még jövendő évek). „Dalos Eszti szép leány volt, de árva. […] Deli karcsú derekában a salló, / Puha lábán nem teve kárt a talló” (Tengeri-hántás). A balladában a salló nyelvjárási változatnak nagyobb a „várhatósága”, ez azonban nem akkora hírértékcsökkenés, hogy ne ellensúlyozná a népi hangnemet, hiszen a vers „két sor népmondai töredék” alapján íródott (amint Arany megjegyzi).
Az AranySz. nemcsak az irodalomtudomány és a nyelvészet, hanem a nemzeti nyelv összetartó erejének és az Arany János‑i hagyomány továbbőrzésének szempontjából is fontos. Be nem látható ideig szolgál(hat)ja a minden szintű oktatást, a tudományosságot, szókincsünk benne lévő részének számontartását, Arany költői nyelvének alaktani, jelentéstani, stilisztikai, stílusirányzati és egyéb szempontú vizsgálhatóságát, a XIX. századi és későbbi irodalmi nyelvvel való összevetését és így tovább. Beke Józsefnek el nem évülő érdeme, hogy munkájával mindezekre megteremtette a lehetőséget.
Beke József [szerk.]: Arany‑szótár. Arany János költői nyelvének szókészlete I. A–Gy, 869 lap; II. H–M, 964 lap; III. 1177 lap. Anyanyelvápolók Szövetsége – Inter, Budapest, 2017.
