Megkérdeztük

 

 gergelyagnes_meret.jpg

 

Megkérdeztük Gergely Ágnest

 

Két korábbi regénye látott napvilágot egy kötetben, A szomjúság ára címmel. A tolmács 1973-ban, az Őrizetlenek 2000-ben jelent meg eredetileg. 27 esztendő telt el a két mű megszületése között. Hogyan merült most fel közös kiadásuk?

Már régóta szeretném ezt a két regényt együtt megjelentetni. Úgy érzem, nem a témájuk, inkább a bennük megírt fájdalom rokon. A veszteség miatti, be nem gyógyuló fájdalom. Van-e joga az írónak arra, hogy próbálkozzék, elbírja-e az olvasó is ezt a fájdalmat? Talán igen, hiszen ebben mindannyian testvérek vagyunk.


A_szomjusag_ara.jpgA tolmácsot Gera György emlékének ajánlotta. Miért jelentett igazodási pontot az író elfeledett, Terelőút című regénye?

Az első regényt Gera Györgynek ajánlottam,  a másodikat dr. Székely Tamás fül-orr-gégész tanár úrnak, aki átsegített a könyv szakmai buktatóin. Gera György írta az első minoritás-regényt, ami akkor még tabu volt, nagy bátorság kellett hozzá. Gyuri megírta, a könyvet agyonhallgatták. Az én könyvem, A tolmács háromnegyede készen volt, amikor a jobb kezem megsérült, innen a félév késés. Utána a kritikáinkat letiltották, az enyéim közül hatot, a Gyuriéit mindet. Erről beszámoltunk egymásnak. Aztán Gyuri szívrohamot kapott.


Bántotta a kritika hozzáállása? 

Nem bántott, csak rosszul esett. Nem volt szép gesztus. A legkellemetlenebb az akkori Népszabadság recenziója volt, amely úgy írt a könyvről, mint egy utazónaplóról, mert néhány részlete külföldön játszódik.


A tolmács megjelenése idején túl volt már két versesköteten, de lírai hangját csak néhány évvel később találta meg. Segített ebben a próza? Hogyan hatnak egymásra az életműben a különböző műfajok, kifejezési formák?

Vershangomat az 1978-as Kobaltországban találtam meg. A próza nem segített, inkább fordítva, a vers segített a prózának. A regények szövegében is, és a tanulmányokéban is. A vers volt az én erősségem. Magyarázata csak annyi, hogy alkatilag lírikus vagyok, szerkeszteni mindig úgy szerkesztek, mintha verset írnék.


Carmen lugubre című 2005-ös, gyászverseket egybegyűjtő kötetének egyik tartóoszlopa az Őrizetlenül így kezdődik: „Egyszercsak nincs több szemtanú / sem a jóra sem a rosszra / a rom leválik az időről / hogy magát sokszorozza”. Hogyan tükröződik ez a gondolat a két regény világában?

Lassan kihalnak a szemtanúk. Hosszú életű írónak muszáj minden mondatával igazat mondani. Holnapra úgyis minden kiderül.


Mindkét mű vízparton veszi kezdetét. Miképpen kapcsolja össze a két művet a címben is megjelenő szomjúság? 

A szomjúság vágyakozást jelent. Gyötrelmet. A víz, a vízpart pedig közvetlen kapcsolatban áll mindennel, ami elérhetetlen.


Mekkora szerepet kap most mindennapjaiban a versírás? Új kötetre mikor számíthatnak az olvasók?

Betegségem miatt mostanában keveset írok. A műtétek óta húsz-egynéhány versem van. A versírást nem lehet erőltetni. Nem is szabad, az erőltetés félreviszi a verset, attól pedig Isten őrizzen.

 

Kérdezett: Ménesi Gábor


Főoldal

2018. október 26.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Temesi Ferenc BékéscsabánSzálinger Balázs képviseli Magyarországot a költészet világnapján RómábanIrodalmi díjak a nemzeti ünnep alkalmábólJön a XIII. Deszka Fesztivál
Ütőér
Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcáiMárton László tárcái Csehy Zoltán tárcái
Versek
Pál Dániel Levente bájolóiMogyorósi László versei Zuglischer Manó szerelmesFellinger Károly versei
Prózák
Géczi János: Utalólapok Jassó Judit: OmlásNagy-Laczkó Balázs: A mocsárbanKiss Judit Ágnes: Feketemagyar
Kritikák
Fülszöveg, két szólamra„Én a verstől menekülök” – avagy miért nem sikerülhet ez mégsemAz érthetőség határán - Dezső Kata kötetérőlA balladák vége - Muszka Sándor: Szégyen
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA