Megkérdeztük

 

 Terey_foto_V__gh_L__szl__.jpg
Végh László felvétele

 

Megkérdeztük Térey Jánost

 

Végre kézbe vehettük a Káli holtakat, amiből az elmúlt két-három évben több helyen olvashattunk részleteket. Eleve ebben a regényformában gondolkodtál, vagy anyagod most ezt szabta ki?

A színház a maga látványos sikereivel, óriási kudarcaival, állandó színlelésével, könyörtelen hierarchiájával és állandó fölfokozottságával teljes mértékben regénytéma. Ha nem történik benne semmi, akkor az az esemény. Unatkozni a rossz előadásokon sem szoktam, mert valami megfigyelni való mindig van. Most írtam először művészregényt. A Protokoll a diplomácia világában játszódik, A Legkisebb Jégkorszak fönt a hegyen, a felső tízezer világában, A Nibelung-lakópark a multik közegében. Ezzel szemben a színház és a film a saját közegem, szó szerint együtt sírunk, együtt nevetünk ennek a világnak a hőseivel, amikor együtt dolgozunk.

 

Alkotóként mikor és hogyan kerültél szorosabb kapcsolatba a színház világával, s mi az, ami azóta is ott tart, ami leginkább fontos benne számodra?

Az életességét, a váratlanságát, a tettre mozgósító erejét szeretem, már ha van neki. A jó színháznak van. Kovalik Balázs kért föl először fordítani, s ennek már lassan tizenhét éve.

 

Mi volt a kiindulópontod, amikor írni kezdted a regényt? Azt tudtad, hogy színházi közegben játszódik, netán a központi figurát találtad meg először?

Csáky Alex az Átkelés Budapesten utolsó novellájában jelenik meg, mint egy parti vendége, mert akkor forgatja azt a szinglifilmet, amely a Káli holtakhoz képest a jövő. A Legkisebb Jégkorszakban a síparadicsomban bukkan föl, a Normafánál. Ezért a Káli holtak tulajdonképpen A Legkisebb Jégkorszak prequelje, azaz előzménye. Nem terveztem így tíz éve, de nekem így kényelmes, így adódik kézre az anyag. Nem tervezek balzaci univerzumot, de valamiért könnyebb az átjárás a könyvek között, illetve az új regény indítása is, ha vihetem tovább egy korábbi könyvem hagyatékát, szereplőit, díszleteit.

 

Főhősöd alakját milyen minták alapján gyúrtad össze?

Alexet és társait mind-mind kitaláltam, színházi emlékeimet hasznosítva.

 

Az idei POSZT egyik válogatójaként csaknem kétszáz előadást láttál a fővárosban, vidéken és a határon túl. Mennyit adtak hozzá a könyvhöz ezalatt összegyűjtött benyomásaid, tapasztalataid?

Színházba eddig is jártam eleget, de amit a POSZT kapcsán ismertem meg igazán, az a színházi sértődés természetrajza: ki hogyan örül a másik sikerének, hogyan nem; ki háborodik föl; ki hogyan szomorkodik azért, mert őt nem hívtuk, ki hogyan fúrja a másikat (vagy minket). Ráláttam a hierarchiákra, érdekeknek olyan szövevényére, amelyet azért nem sejtettem ilyen mélységben. Többet tudok arról mondani, miért nem játsszák hat éve a darabjaimat – leszámítva a szegedi Kazamaták-előadást. Szeged kivétel volt, Spiró Györgynek és Keszég Lászlónak köszönhetően. De már a Kazamaták is múlt idő nagyjából, tavasszal kilenc színész hagyta ott a színházat. Én közben nem lettem rosszabb drámaíró, mint amilyen tíz évvel ezelőtt voltam. Aki szeret a magyar színpadokon szerepelni, annak nagyon alkalmazkodónak, rugalmasnak kell lennie, bármilyen ízlésű, észjárású és korú.

 

Alex társulati tag, a nyári időszakban pedig egy zombisorozatot forgat, amely a Káli-medencében játszódik. Hogyan hat az a kettősség erre a színészre, amit a kőszínházi közeg, a Hamlet előadása, másik oldalon pedig az „intellektuális túlélő-horror” létrehozása jelent? Számodra mennyire vetődik fel dilemmaként, hogy mit szabad elvállalni, s mit nem, mihez adhatod a neved?

Alex kiugrott bölcsész, akinek színészi vénája is van. Huszonhét évesen kapja meg Hamlet szerepét; nem sokkal utána a Saul fiában játszik egy német tisztet. Bár egymás után alakítja a fiatal főszerepeket, úgy érzi, ki szeretné próbálni magát más közegben is, ezért elvállalja egy tévésorozat kulcsszerepét, mondván, ha jó színész, ezt is meg kell tudnia csinálni. A mondott sorozat olyan zombi-apokalipszis, amelyik „Magyarország Toszkánájában”, a Káli-medencében játszódik, falusi portákon, biofarmokon, borvendéglőkben és vulkánok tetején. Az egykor a medencében létezett és a török hódítók által kiirtott falvak lakossága visszatér a tájra, és annak jelenlegi lakói, azok urbánus hedonizmusa ellen fordul. Rendezője „intellektuális túlélő-horrornak” mondja. Mire Alex rájön, hogy mégiscsak képességeihez méltatlan alkotásban vesz részt, már késő: rásül a bélyeg, hogy pénzért ő is mindenre kapható, „mint bárki ebben az országban”. Lassan mégis rá kell jönnie, hogy a megutált sorozat már élete minden területét átitatta. Ízlésem és határozott választásaim nekem is vannak, nem csupán érdekeim. Ő igen, ő nem, ezek igen, azok nem. A senkiföldjén, viták kereszttüzében állni nem kényelmes, még akkor sem, ha általában képes vagy lazán legyinteni az egészre. Túlságosan telik vele az idő, és az emberi szervezetnek sem tesz jót.

 

kali_holtak.jpgA fülszövegben olvassuk, hogy ismerős alakok is feltűnhetnek a regényben, de „bármilyen hasonlóság a kortárs magyar kultúra alakjaihoz és eseményeihez csupán véletlen. Egészen más a helyzet a tájjal.” Miért vált ennyire jelentőssé és jelentésessé a Káli-medence tájvilága?

Arról írok, ami nem csupán szembejön, de rögtön gondolkodni is késztet, és hónapok, évek múlva is ébren tartja a fantáziámat. Ha ez a kitüntetett jelentőségű kultúrtáj, a Káli-medence jön velem szembe, akkor azt írom. Él barátom Badacsonyban és Balatonhenyén is, áthalad az ember néhányszor a Káli-medencén, amíg az eszébe jut, hogy íróként mit kezdhetne vele. Ez a táj nem tűr meg óriásplakátokat a hátán, de a sztráda mellett pár éve állt egy, amelyen egy zombiapokalipszist harangoztak be. Egy tényleges sorozatot egy tényleges csatornán. Az érdekelt, hogyan veszi birtokába a vidéket a civilizáció, vagy durvábban fogalmazva, hogyan gázol le egy tájat az idegenforgalom. A Káli holtak mint regénybeli sorozat azt választja témájául, hogyan zajlik ez a folyamat, miközben azzá válik, ami ellen harcol, hiszen maga is átalakítja a helyszínül használt falvakat. Mindenki módosít egy idilli falucskán, ha már szigetel, napelemet szerel fel a cseréptetőre. Egy filmrendező ismerősömnek, Kenyeres Bálintnak írtam, hogy javasoljon a műfajból filmeket. George A. Romeró a kályha Az élőhalottak éjszakájával, de a The Walking Deadbe is belenéztem, persze nem éjjel-nappal, de meg kellett ismernem a zsánert. Hozzám kiskamaszként sokkal közelebb álltak Stephen King regényei vagy Alfred Hitchcock filmjei – tehát a minőségi pszichothriller –, mint a véres, öldöklős, elözönlős horror, viszont ebbe a regénybe ez kellett.

 

Regényedbe beépülnek olyan jelenségek – a zaklatási botránytól a kerítésig, hogy kettőt kiemeljek –, amelyek a jelenlegi közbeszédet meghatározzák. Hol húzódik annak a határa, amíg beengeded műveidbe az aktuális közéleti történéseket?

Mindig az ízlésemre hagyatkozom. Semmi sem „kerül be”, csak azért, mert úgymond „trendi”, attól borsódzna a hátam. Egyébként Shakespeare sem hagyatkozott csupán Plutarkhoszra, merített a napi hírekből is.

 

A regénymunka mellett maradt-e időd más műfajokra, például versírásra? A továbbiakban is tervezel nagyobb kompozíciót?

Minden hosszú távú munkához elmélyedés és nyugalom kell. A vershez különösen. A színházi év nem kedvezett neki. De most majd. A nyáron Karsai Gyurival fordítjuk Euripidész Médeiáját a szombathelyi színház számára.

 

Kérdezett: Ménesi Gábor


Főoldal

2018. július 11.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Elmarad Grendel Lajos békéscsabai estjePénteken adják át a Szép Ernő-díjakatNyilvánosságra hozták a Prima Primissima idei jelöltjeitKínai szerző kapta idén a Janus Pannonius Nemzetközi Költészeti Nagydíjat
Ütőér
Márton László tárcái Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Kiss Judit Ágnes tárcái
Versek
Nagy Magdolna versei Tatár Sándor versei Varga Imre versei Juhász Róbert versei
Prózák
Rhédey Gábor novelláiMagyariné szeretőjeKötter Tamás: Az 51-es körzetMárton László: Vagy inkább miatta...
Kritikák
Képzelt futás belső tájbanA pénz hatalma - Száraz Miklós György: OsztozkodókA megőrzés makacs igyekezeteUram, a kezedet kerestem
Esszék, tanulmányok
Objektív helytörténet szubjektív szemszögbőlA valamikori szlovák településből többnemzetiségű, multikulturális város?Csabensis - Háromszáz mozaikból összeillesztett nagy történetCsabatörténet dióhéjban
Drámák
Acsai Roland: Farkasok Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalon
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA