Fejérvári Katalin

A falu, és ami azon túl van

Leczo Bence: A falu összes férfija

A falu összes férfija Leczo Bence első kötete, de nem egy esetlegesen megkomponált novellagyűjtemény a szerző eddigi munkáiból, hanem egy tudatosan összerakott, jellegzetes atmoszférát teremtő szövegegység, mely képes magához vonzani olvasóját, ahogyan azt az egyik írásban megjelenített erdő is teszi – természetesen kevésbé végzetes végkifejlettel.

Feszes novellafüzér, melyben tematikus kapcsolódások, szerves egység képződik a falu képzete köré, melyet nagyvárosi képek kontrasztjában is bemutat. Mégsem a témában megszokott közhelyeket kapjuk, Leczo Bence sajátos módon képes feldolgozni a vidék olyan toposzait, mint a szegénység (Raguleves), természetközelség (Az erdő), babonaság (A vetés is odalett). Szereplőinek aurát teremt, az idegen mexikóitól kezdve az Istvánokig mindenkit élettel tölt meg. Nem sablonkaraktereket vonultat fel, nincsenek közhelyek, arcul csapó életigazságok, kiszámítható cselekmény. Csak azt mondja el, ami tényleg lényeges. Ennek egyik velejárója az egyszerű, lényegre törő nyelv, mely mégis izgalmasan alakul az író tolla alatt. „A kocsmában barátai is lettek. Nem csak a sarokban ült, megismerkedett Tar Istvánnal, aki a falu szélén lakott, vadászni járt az erdőbe. Nyúlcsapdákat állított, rettegett a farkasoktól, de eddig még nem találkozott eggyel sem. Teliholdkor ki sem mozdult a házából.” (A vetés is odalett) A Tar István nevű szereplő csupán e pár mondat erejéig jelenik meg a szövegben, mégis ennek a jellemzésnek a segítségével színt kap az a kocsmai népség is, melyet a szerző láttatni kíván. Ezt a leírást követi egyből Kilicz Juli bemutatása, aki pedig arról ismeretes, hogy csonka jobb karjára kancsót húz, és azzal veri az asztalt. Leczo prózája tehát nem csupán tematikusan kapcsolódik az elődökhöz, és idézi meg Tabletta című elbeszélésével Kafkát, A róka és a holló írásával pedig Aesopust, de a tragikumon is csavar egyet – fanyar humorral, groteszkkel, kiszólásokkal.

Első pillantásra egyszerű falusi életképeket látunk, a kötet végére rajzolódik ki a falu tablója, színes-rémes alakjaival és problémáikkal – de rejtetten már ott van a vidéket fenyegető urbanizáció is. Az erdő című novellában a természet a falura támad, körbeveszi, megfojtja, lakóit magába szippantja és eltünteti. De ez a fenyegető erdő, mely rettegésben tartja a körülötte élőket, megfeleltethető a modern civilizáció általi pusztításnak is, ezzel kifordított tanmesévé téve a szöveget. Ugyanis a természet terjeszkedése itt nagyon hasonlatos ahhoz a tevékenységhez, amellyel éppen az ember okoz kárt a természetben.

Bár konkrét időmegjelölést nem találni a szövegekben, kapunk bizonyos nyomokat, rejtett utalásokat a kor beazonosíthatósága érdekében. A szereplők fiákereken és szekereken utaznak, a járókelők a gázégők működésére csodálkoznak rá. Emellett több helyen is szóba kerül a város becsatornázása, mely Velencéhez hasonlatossá teszi majd az utcaképet – ez pedig azonnal egy fiktív Budapest képét tárhatja elénk. A 19. században ugyanis Reitter Ferenc mérnök tervei alapján valóban csatornahálózat épült volna a Nagykörúton – „…a konflisok helyett gondolák és az autók helyett motorcsónakok járnának a Lipót körút és Boráros tér között, kisebb-nagyobb hidak sűrűje alatt…”[1]. Ezzel az eljárással Leczo bár fikciós aurát teremt (A széntelep felé, Macskakő), mégis segíti olvasóját, hogy felismerje az ábrázolt időszakot.

Ebbe a 19. századi világba tulajdonképpen három novella nem illeszthető bele, mégsem válnak elütő darabjaivá a kötetnek. A Hajacska (értsd: Halacska) egy nem hagyományos szülő-gyerek viszonyt mutat be, melyben az apa „lementette könyvjelzőnek a speciális iskolákat”, ugyanis Down-szindrómával diagnosztizálták születendő gyermekét. A modern korba helyezett történet főhősének pedig élete tragédiája lesz, hogy mégis egészséges gyermeke születik, nem pedig „különleges”. Ha a szöveget összefüggésbe hozzuk A róka és a holló és A vetés is odalett című írásokkal, a lehetséges szülői viszonyulások végleteit kapjuk. Ezen a skálán a legbrutálisabb véglet az állat – ugyanis az éhező állat kicsinyei hasát hasítja fel és eszi meg őket –, ehhez a modern ember gyermeke iránti gyűlölete párosítható (Hajacska), és A vetés is odalett Zsuzskája és Sándorja tűnnek fel a legérzékenyebb szülőknek, a falu emberei. Ők azok, akik a leginkább gyermekre vágynak, és minden elvesztett élet a pusztulás felé sodorja őket is. A kötet tehát nem explicit módon mond kritikát a modern városi emberről, de ez is kiolvasható belőle. Emellett nem a falupoétikákba illeszthető a Maradj itt velünk, Károly világa sem, melyben a főhős a lélektranszplantációt is megtapasztalja. A Tabletta című novella pedig a kafkai átváltozástörténet egyszerű, csattanós átirata, melyben az egérré alakult Zsófi kalandjai mindazzal véget is érnek, hogy a konyhában elmajszol egy kétséges eredetű, rózsaszín tablettát.

Leczo képes kisebb formai keretek között is izgalmas karaktereket, hangulatos légkört teremteni írásaiban, ugyanakkor azt is bebizonyítja kötetében, hogy hosszabb terjedelemben is képes fenntartani a szöveg feszültségét. A korábban is említett A vetés is odalett a kötet leghosszabb, egyben leghatásosabb darabja, mely egy házaspár küzdelmét követi végig a gyerekvállalás tragikus útján, a veszteségükre pedig egyetlen magyarázat, hogy Sándor meg van átkozva. A történet végére ez a feltételezés megdől, így a falu rémhíreivel, pletykáival, rosszindulatával szembeni kritikával is szembesülhetünk A falu összes férfijában.

A kötet szereplői valóban olyan középpontok, „gyújtópontok”, ahogyan a Hrabal-mottó[2] sugallja, ők a foszfor a gyufa végén, akik mozgásban tartják a cselekményt. A karakterközpontú történetekben a hősök sokszor el is érik céljukat (Raguleves, A gramofon, Kacsazsíros cipő), így egyensúlyt teremtve a tragikus végkimenetelű novellákkal (Isak Isaksson élete, Petite Mort). Nem teljességében komor hangulatú tehát Leczo Bence novellásgyűjteménye, fekete humor és irónia is jellemzi a szerző stílusát. A szövegektől nem vitatható el az egyedi stílus, amely egységessé teszi az olykor eltérő témájú novellák hangulatát is. Így válik a kötet sajátos atmoszférája lebilincselővé, elragadva az olvasót.

Előretolt Helyőrség Íróakadémia, Budapest, 2021