Mi kritika még? "Hogyan gondol a kritika az olvasmá- nyosságra? Miként árnyalja az esztétikai olvasatot a színházi gépezetről való ismeretünk?" Varga Anikó írt kritikát Zsig- mond Andrea könyvéről.

"Alkotás és befogadás viszo- nyában a nyelv lehetőségtar- talma kerül előtérbe. A nyelv nem emberi viszonyokon túli semleges tartomány, a szférák- ba látó intellektusok elíziumi mezeje." Papp Endre...

"Buda Ferenc a romlással, a világ kaotikus forgatagával egyetlen módon kíván szembe- szegülni: rendkívüli alaposság- gal kidolgozott formai-poétikai szigorúsággal." Nagy Gábor tanulmánya. 

 "a Darvasi-novella az elmúlt húsz év magyar próza-olvasásának egyik legjelentő- sebb tapasztalata, legerősebb élmé- nye." Antal Balázs kritikája Darvasi László Ván- dorló sírok című könyvéről.
...

"világkonstituáló szabálysze- rűség hiányában a mesébe illő fordulatok, varázslatok, átvál- tozások – és mesés brutalitá- sok hivatottak a mesei minősí- tést megszolgálni." Lovász Andrea Péterfy...

"jóllehet költőink leginkább a magyar ember honvágyáról a hazában adnak jelzéseket, a szakítás, a haza-tagadás mel- lett, a hazához való hűség élménye sem ismeretlen" Elek Tibor tanulmánya.

"Titkokat rejt magában minden születés. Csodát. A versé nemkülönben. Aki a haikut választja mint versformát és műfajt, arra ez hangsúlyo- zottan érvényes." Borcsa János kritikája.

»A dolgot tehát nem lehet az- zal elintézni, hogy presztizs- harcnak és rivalizálásnak, más tudományágakban is honos „kiszorítósdi”-nak minősítve térünk napirendre fölötte.« Imre László tanulmánya.

"Ahogy a jó paraszt is ünnepnapon tiszta ruhát vesz magára. Aztán ha az idő eljön, a lélek kibújik a testből. Ahogy a paraszt is napszálltakor leveti a ruhát." Szeghalmi Lőrincz könyvéről.

 "az életmű egyik nagy kérdése, hogy vajon a keleti-tárgyú regényeket külön kell-e tár- gyalnunk, avagy ezek is részei az egységnek" Bedecs László kritikája Krasznahorkai László könyvéről.