Lackfi János

 

EMBERSZABÁS

 

 

Iszonyodó

 

Iszonyú modernnek akarta ezt a házat, én valahogy

az egyszerűségben hittem, de ő elmagyarázta,

hogy az egyszerűség hülyeség, és nem is környezetbarát,

rengeteg energiaveszteséggel jár, iszonyúan nem

gazdaságos, majd ha áttanulmányoztam a szakirodalmat,

mutatott egy vaskos paksamétára az asztalán, és érdemben

hozzá tudok szólni, akkor kikéri a tanácsaimat, ezekkel

a dilettáns okoskodásokkal ne is hozakodjam többé elő.

Később idegesen elmagyarázta, hogy az álmennyezetben

és a padlószinten hány száz méternyi szellőzőcsatorna

húzódik, se télen, se nyáron nem kell ablakot nyitni,

laptoppal temperálhatjuk az egészet, az egyik helyiségben

meg egy savakkal teli kád fog állni, azon keresztül tisztul

meg a levegő, vagy mi, erre már nem figyeltem, mert csak

arra tudtam koncentrálni, hogy én szeretek szellőztetni,

és félek attól, hogy üres csövek szaladgáljanak alattam

és fölöttem, legfőképpen pedig utálnék egy kádnyi

mittudom milyen savat a szomszéd szobában, és a kád

savból nem is lett semmi, mert a pénz elfogyott, de

a levegővel teli járatok ott futkorásznak teljesen

haszontalanul, néha azon gondolkozom, köze van-e

ennek ahhoz, hogy orgonakészítőnek tanult, mielőtt

üzletelni nem kezdett, mégpedig hogy eltartson bennünket,

ahogy keserűen emlegeti, talán hiányzott neki a sok

levegővel teli cső, mert hatalmasak ám egy orgona

sípjai, őrült levegőoszlopok, úgy néz ki, ő ezzel nem

foglalkozik, szívesebben kerget őrületbe engem és a három

gyereket azzal, hogy a piszkot és a rendetlenséget

hánytorgatja fel, ahogy hazaér, ez miért nincs megcsinálva,

az miért nincs, miért ilyenek a gyerekek jegyei, miért

nem kapcsolják le a villanyt, miért pazaroljuk a vizet,

a mosószert, a vécépapírt, egyáltalán mindent, miközben

ő azon van, hogy a mocskos bankokat kijátszva hatalmas

összefogást hozzon létre, belépsz a rendszerbe, máris olcsóbban

vásárolsz, ha hozol még két tagot, még olcsóbban vásárolsz,

ha befektetsz, a sokszorosát kapod vissza, nem vesznek

le belőle sápot, minden sokszorozódik, ez tiszta matematika,

de nekünk mintha csak egyre több pénzünk menne bele,

és egyre több hülyeséget vásárolnánk, hogy gyűljenek a

bónuszaink, és feljebb lépjünk egy körrel, és az ismerősök

az utcán elfordulnak, ha meglátnak, mert őket is agitálja folyton,

és csak építi-építi azokat a hatalmas oszlopokat a levegőbe,

egy el nem készülő szellőztetőrendszer üres járatait

vagy orgonát, amelyen soha senki se játszik.

 

 

Határozatlankodó

 

Tudod mi jellemző rám a legjobban? Reggelente

zuhanyzom, de ez még nem volna olyan hű, de jellemző,

gondolom, rajtam kívül jó pár millió ember zuhanyzik

reggelente, és akkor azokról a szerencsétlenekről

ne is beszéljünk, akik se reggel, se este nem jutnak

fürdéshez, no, itt azért még nem tartok, de amikor

reggelente zuhanyzom, hát egy örökkévalóság,

míg beállítom azt a rohadt hőfokot, a forró először

még nem teljesen forró, végig kell érjen a víz

a csöveken, én meg adagolom hozzá a hideget,

és ahogy egyre forróbb a forró, egyre több hideget,

úgyhogy a végére teljesen langyos vagy éppen

hideg jön a rózsából, akkor persze visszaveszem

a hideget, vagy adok hozzá kis forrót, de vagy túlságosan

visszaveszem vagy túlságosan sokat adok hozzá,

mindenesetre újra forró lesz, míg aztán teljesen

összezavarodom, és forrónak érzem azt, amit az előbb

még hidegnek, langyosnak vagy épp jónak, és afelől

is elbizonytalanodom, vajon milyen vízben szeretek

én zuhanyozni, hidegben, forróban vagy langyosban.

És aztán, ahogy megállok a hálószoba küszöbén,

és elnézem azt fehér leplek közé gabalyodott,

szőrös és formátlan, gilisztarózsaszín testet, hát

csak gusztustalannak látom, semmi másnak, aztán

elképzelem, hogy fejet növeszt, vagy tényleg

fejet is növeszt, és borostásan és kétértelműen

rám vigyorog vagy épp lehetetlenül bamba gyerekképet

vág, vagy teljesen szét van esve szájra-szemre-orra,

mint egy Picasso-portré, és csakhamar teljesen

összezavarodom, szeretem-e egyáltalán ezt a pasit,

mit szeretek rajta, a kölykösségét, a bunkóságát,

a kölykös bunkóságát, a gátlástalanságát vagy a

gátlástalanság mélyén szorongó gátlásosságát,

képes vagyok-e szeretni bármilyen pasast, vagy

leginkább mindegyiket szeretném, esetleg mindegyiket,

kivéve ezt az egyet, és már azt sem tudom,

pasi ez egyáltalán vagy csak az én szórakoztatásomra

és kínzásomra keveri ki forróból és hidegből

valaki nap mint nap.

 

  

 

Életreszóló

  

Drága egy. Vagyol ott? My name is kisasszony

Rita Bemba. Vagyok nő 21years öreg származott

Bután, én box ordít háló. Szemembe bökő

profilod, magamévá téged barátom

csinálkodni egy tartós kapcsolat. Leszek

arra várni, hogy szeretettel, ha többet érdekel,

neked hallani képet rólam egész bikini,

fél mez. Miután imákat nagyon kell egy belsőség

vakablak, vakolat, vakondok, illentyű eragad.

Édesapám Dr. Bemba volt az egykori miniszter

LFS ügyekért és tanácsadója elnöki Mwuzinku Mwazamba

dél-butáni decentráció. Anyámmal volt nekik

fedélzet rajtuk utazott alsó kormányzati leosztott

felső katonai középső tisztséget lezuhant.

Pénteken május 2, 2008, 19 óra 20 perc 30 sec.,

időzóna nem kamu, szétszakad lába fején miniszter

hadügy térdkalács, neki nyelve lóg bele sípcsont

háromszor körbeteker jobb fül, bal szemgolyó,

nem nagyon csinos. Én vinni puzzle de nagybáty

nem összerak, hanem temetés papírdobozba

állami lobogó rézbőrű rézbanda, kínai külhoni dollár el,

én hűséges törpeuszkár reggeli kiharap apám táska, rettentő

mázsa pénz elefántcsontparti nevem bankba be.

Bank vezetője kiad csak pénz ha én férjhez, elhál nászéj,

talán csodálkoz, felfedi magam neked nélkül,

de agyállomány meggyőz, te szuper ember,

repülni megment, országod járni egyetem,

elhelyezze $ 6,5 millió, jövedelmes üzleti kalkuláció,

tőke befekszik 30% létesítmény. Tartsa ez csak a saját,

neharag, ha tör kicsit belemagyar, gonosz nagybáty

konyhakés nagyon éles torok piszkál, nem borotvál,

ír nekem email, mert… segít… seg...

Megjelent a 2012/6. Bárkában.