Versek

 

 G__czi_J__nos.jpg

 

Géczi János

 

Terzinák saját történetről

 

És nem érkezik vissza sohasem.
Láttam, nem tud megbékélni.
És nem érkezik vissza sohasem.

Láttam, nem tud megbékélni.
Szomjas marad, mindhiába iszik.
Láttam, nem tud megbékélni.

Szomjas marad, mindhiába iszik.
Szomjas volt, és mindenkor az marad.
Szomjas marad, mindhiába iszik.

Szomjas volt, és mindenkor az marad.
A szőlő kihajt, virágzik, érik.
Szomjas volt, és mindenkor az marad.

A szőlő kihajt, virágzik, érik.
Bor lesz belőle, s a porba ömlik.
A szőlő kihajt, virágzik, érik.

Bor lesz belőle, s a porba ömlik.
Elfordul tőle saját története.
Bor lesz belőle, s a porba ömlik.

Elfordul tőle saját története.
És nem érkezik vissza sohasem.
Elfordul tőle saját története.

 

Allegória

 

Gondold csak meg, a víz körbefogja
s rögtön befoglalja a testedet,
hogy aztán ha a partra lépsz, a formát
azonnal kitöltse vízzel, amely
utánad maradt, s ami, ha víz is,
a pontos másod. Csak hozzá szem
kell, hogy lássa jól a víztestedet,
amely nekiindul az óceánnak,
és amihez nem voltál elég bátor,
lesz belőle világvándor.

 

Megjelent a Bárka 2024/1-es számában. 


Főoldal

2024. március 12.
Elek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcáiHáy János tárcái
Erdész Ádám: Változatos múlt ismétErdész Ádám: Melyik a járható út?
Mindák Dániel: CsokitortaCsabay-Tóth Bálint: A sarj
Harkályokról és egyéb kopogtatókrólAz a boszorkányos tavasz
Gál Ferenc verseiFarkas Wellmann Éva: Magad lehetszHáy János: TermoszBíró József versei
Kovács Dominik – Kovács Viktor: Lesz majd mindenKontra Ferenc: A dalmaták fehéren születnekEcsédi Orsolya novelláiTóth László: Búcsúzó
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKApku_logo.png