Darvasi László
Hosszabb lesz, mint a La Manche
Tisztelt hallgatóság, kedves barátaim,
néhány évvel ezelőtt abban a ritka szerencsében részesültem, hogy részt vehettem egy irodalmi folyóirat éves értékelő beszámolóján. Az akkor hallottakat fölhasználtam, és minden rosszindulatomat igénybe véve, kreáltam egy másikat, egy általánosat, egy olyat, ami lehetett volna, de nem volt, szólhatott volna így is, de nem így szólt, illetve még a kecske is.
Az irodalmi lapot Ladiknak neveztem. Éves beszámolója következik: (Ja, reklám.)
Reklám:
Doktor Müller Viola gépesített szeizmográfus a Gyulai vár keleti oldalán megnyitotta íróiskoláját.
Író leszel 1 év múlva – 100 ezer Ft.
1 hónap alatt: 500 ezer.
Alkalom után: 1 millió Ft.
Bevizsgált módszerei: ráolvasás, kézrátétel, plakát-szuggerálás és beöntés.
Sorszám kiváltása – húszezer forint – kötelező, alkoholos befolyásoltág nem akadály.
Folyóiratunk, a Ladik ezekben a vészterhes, járványoktól, háborúktól sújtott időkben sem feneklett meg, léket sem kapott, kormányosa a legnehezebb időkben is magabiztosan irányította. Éves értékelőnk legmeghatóbb pillanataiból válogatunk.
A Ladik 2 millió 845 642 verset kapott az elmúlt évben. Ezek között volt rímes, kötött formájú, de végtelenített, hangtompítós, gumióvszerbe öltöztetett, illetve kaptunk jachton, lombkoronasétányon, stadionban, helikopteren, kaszinóban és óriásplakát árnyékában született költeményt. A magyar líra aranykora, ugye. Publikálásuk folyamatban. Érkezett olyan kézirat, amelyről nem tudtuk eldönteni, vers vagy a Humán Erőforrás Minisztérium küldeménye.
Kis vita után versként közöltük az arra érdemes írásokat.
Folyóiratunk a tavalyi esztendőben 32 526 novellát publikált, ezekből kiemelkedik, a Megjött a … című írás, melyet drámai sűrűsége és hosszan kitartott feszültsége méltán avatja a magyar novellairodalom jelenkori mintadarabjának. Témája: az elbeszélő édesanyja telefonál, és csak annyit mond, megjött. Megszakad a vonal. Csönd.
Az olvasóban máris feszültség támad, mert mi jött meg, ugye.
Az író édesanyja 80 éves múlt, élt Szálasi, Rákosi, Kádár, Gyurcsány alatt, és… él most is, oly sok minden ebben az életkorban már nem jön meg, viszont ami megjön, az nem föltétlenül szívesen látott. Az író édesanyja sem örömmel, inkább rezignáltan közölte: megjött.
A novellát a cselekmény cselekménytelensége teszi feszültté: az írónak számba kell venni a lehetőségeket, amelyek megtörténhetnének, de egyáltalán nem biztos, hogy megtörténtek.
Kérdezzük meg tehát, mi jött meg.
A hóhér, a doktor, a végrehajtó, a menzesz, a heti monszunszerű felhőszakadás, a heti sáskajárás, az év bankjának választott pénzintézet uzsoraembere, Jehova tanúja?
Nem.
Az író édesanyjának szomszédja, Kálmán, tavaly szőrén-szálán eltűnt. Kálmán (68) két év alatt, bár a nagypapája Szibériában hunyt el hadifogolyként, eltökélt oroszpárti lett.
Nem, még csak Kálmán sem jött meg.
Na, talán a nyugdíj?
Annak érkeztét az író édesanyja mindig kitörő örömmel tudatja, mert az egyrészt hihetetlen mértékben nő, másrészt hihetetlen mértékben fogy is el. Az infláció is jobban teljesít.
Megjött az ebéd talán, de az se, merthogy az író édesanyja egy becsinált leves esetében is valóságos Krúdy Gyulává válik, órákig képes annak élettani hatásáról, kémiai összetételéről, elkészítésének módjáról értekezni, valamint összefoglalni a leveshez fűződő esszenciális értékelését: basszák ezt meg.
Az író fölhívja édesanyját.
Mi jött meg édesanyám, ki látogatott meg, ki lépte át virágos kerted kapuját?
A nyári gázszámla, fiam, fogjad az aldis szatyrot, menj a bankba, vegyed ki, amink van.
A legjobb magyar novellák egyik lehetséges listája:
Hét krajcár,
Barbárok,
Sokan voltunk,
Dr. K.H.G.,
Megjött a gázszámla, (2023).
(Azóta megjött a második is, 120 ezer)
Reklám:
Turul és Turul fia kertészetünk felesleges, több
bála fóliáját könyvesboltoknak
olcsón fölajánlja.
Föltéphetetlen jeligére a kiadóba.
Apropó, a kecske. Folyóiratunk minden adományt elfogad. Ezennel köszönjük az ismeretlen jótevőnek, aki egy másfél köbméteres űrtartalmú, vaspántokkal megerősített papírdobozt juttatott el címünkre. A dobozban egy kecske tartózkodott, az állatot a szerkesztőség munkatársai nyomban a szívükbe fogadták, Dionüszosz, mi más nevet is kapott volna, nyomban elfogyasztotta a honorárium-utalványokat, az összes féléves kiutalást. Szerzőink megértéssel fogadták, hogy közlésükért idén egy fillért sem látnak. Drámabarát kormányunk tíz konténer vecsési káposztát küldött. Köszönjük. Ezúttal pedig kihirdetjük új novellapályázatunkat is. A beküldendő írásokat a következő cím inspirálja: Egy kecske gyomormosása, novella, tizenötezer karakterben, legyen pozitív kicsengésű a befejezés – (kecske, káposzta, honorárium).
Reklám:
Doktor Elekes író megverését szoros határidőre vállalja.
Gyors kiszállás, szakszerű ügyintézés, diszkréció.
Fület vissza nem adok.
Egy másik maradandó értékű novellánk a Feröer-szigetekre költöző nagyszülők és az itthon maradó gyerekek elválásának drámai pillanatát mutatta meg hiteles, érvényes, szabatos, tűpontos, léleksimogató, autentikus és felejthetetlen megjelenítésben. Megrázó pillanata a történetnek, amikor a nagyszülők kerekes székét – a leszíjazott nagyszülőkkel együtt természetesen, illetve a dédi urnában – betolják a Feröer szigetekre tartó repülőgép csomagterébe és a háromszoros sztrókos nagypapa még visszaszól:
„Mert unokám, a jövőképünk, az. Ott jobb a foci, nincs az a dögmeleg, olcsó a hús, igaz, bálna, nagyanyád rántott fókamellel vár benneteket, ha jöttök Elvirával. Basszátok meg, három kórházuk van ötvenezer emberre, egyikbe csak beférünk”.
Reklám:
A gyulai tanítóképző főiskola a hagyományos
párosítások mellett új szakokra is fölvételt hirdet,
melyekre szeretettel várja az érdeklődő fiatalokat
80 éves korig, úgymint:
rendvédelem–orosz–testnevelés szakra
egyedüli napközis tanár az egész iskolában szakra
konyhásnéni–gondnok–csőtöréselhárítás szakra
tanár–nekrológírás szakra
torna–testnevelés–testmozgás szakra
hittan–labdarúgás szakra
akkumulátor–lombkorona összeszerelés szakra
fóliázás-darálógép kezelés szakra.
Mint köztudott, elkészültek a Gyulát Békéscsabával
összekötő alagútkisvasút útvonal tervei.
A terveket ugyan máris titkosították, de jövőre titokban át is adják.
Mi ott leszünk, s ezúton ígérjük, az irodalmi riport letűnt műfaját
fölélesztve, tudósítunk az eseményről.
Hosszabb lesz, mint a La Manche.
Irodalmi kérdés:
Egy beküldött novellában a Háromkirályokat Magyarországra küldte a csillag, kérdésünk a közlés előtt, mi lett a sorsa a hazánkba érkező Gáspárnak, Menyhértnek, Boldizsárnak, az író milyen megoldást választott.
1. Balatonszepezden, a parton megtalálták az istállót, kicsit átalakítva.
2. A budai várig jutottak.
3. Röszkénél találkoztak két határvadásszal.
Köztudott, hogy az írók szeretik a díjakat, az életüknél is jobban. A Ladik folyóirat ezennel gratulál a magyar irodalom új Kossuth-díjasának, aki hihetetlen írói és emberi nagyságról tett tanúbizonyságot. Húsz éve nem írt. Pedig alig negyven éves. Képzelje el a tisztelt hallgatóság, miféle ördögi késztetések nem szűnő sorozatának volt kitéve ez a fiatal író, mennyi inspiráció, aljasul támadó ihlet, fölkérések nyomasztó sokasága kísértette, de ő tudott nemet mondani.
Visszavert minden támadást.
Nem írt se reggel, se este, se szerelmesen, se csalódva, se éhesen, se szomjasan, józanul se, részegen se, egyetlen sort se írt, ha mégis igen, idézett, vagy álnéven közölt.
Nem írt, pedig a haza, a nép mennyire várta a jó szót, a szép beszédet.
Milyen nagyszerű, hogy a díjjelölő bizottság ezt a drámai küzdelmet meglátta és akceptálta.
Csak így tovább.
Tavalyi tíz drámaközlésünkből kiemelkedik az a monodarab, amely azt beszéli el, hogyan kovácsolódik utazók kicsiny társasága igazi közösséggé, miután a Békéscsaba–Gyula város közötti, tavaly korszerűsített, állóbüfékkel, toi-toalettekkel, integető kabalaállatokkal és festett háttérképekkel korszerűsített vonalon éppen Gyula városába szándékozik utazni. A drámát a mozdonyvezető mondja el, ő az, aki már az utazás kezdetén eltűnik. Ő a semmi hangja, a nincs artikulációja. Aztán a kalauz is eltűnik, helyette büntetni kezd egy álkalauz, majd a vonat utasai Vlagyikavkaz állomáson találják magukat, ez csoda, a mágikus realizmus eszköztárának alkalmazása. De miszticizmus is, hiszen még mindig az eltűnt mozdonyvezető beszél. A dráma sűrítése a magyar néplélek meg nem alkuvásának, kitartásának, szabadság- és hazaszeretetének. Az utasok visszajönnek hazájukba, a többezer kilométeres úton többször temetnek, hárman lesznek terhesek, a nemváltó műtétet követelő ukrán potyautast eltávolítják, és a baráti szovjet – bocsánat – orosz nép üdvrivalgásától kísérve még éppen megérkeznek a gyulai irodalmi humorfesztiválra, ahol olvasók ezrei várják őket.
Breaking News:
Folyóiratunk főszerkesztője a levélvágó ollóval halálosan megsebezte Dionüszoszt, a kecskét.
Tud valaki Önök közül egy kecskesült receptet?
Küldjék a Ladiknak.
Köszönjük.
Megjelent a Bárka 2023/5-ös számában.
