Kiss Ottó
Lieb Mihály
MM 180
Mindenki azt viszi magával,
amit gyerekkorából hoz.
Lehet az jó, avagy rossz irány,
mire ráeszmél, kész a kereszt.
Igen, azt vitted te is, Lieb Mihály!
Az inasból piktor lett gyorsan,
piktorból Munkács nagy szülötte:
asztalos helyett festőkirály.
Csak azt mondd meg nekem, hogy közben
te hova tűntél el, Lieb Mihály?
Tudom, hogy nem vagy a szalonban,
nem vagy parkban, pálmaházban
– az neked nőddel való viszály.
Beszélnünk kéne, hogy elmondhasd,
hova lettél mégis, te Lieb Mihály?
Azt értem én, hogy a kereszted
ott a rőzsehordó hátán,
de hát más is van ott: a hiány
– megvan bár az ásító inas,
csak te hova tűntél el, Lieb Mihály?
És igen, meglett az ember is:
Ecce Homo a Golgotán.
Tudom Pilátus előtt ki áll.
És most már, legalábbis úgy hiszem,
azt is tudom, te hol vagy, Lieb Mihály.
