Veszely Ferenc (1945, Wels [A]) festő, grafikus, mesterei: Barcsay Jenő, Kádár György, Konecsni György. Színházi díszletezőként, reklámgrafikusként, látványtervezőként és dekoratőrként is dolgozott. Folyton kísérletező és megújuló stílusába – az újhullámos pop-art képei, montázs és kollázs technikájú munkái és szuggesztív olajfestményei mellé – jól illeszkedtek mozi- és színházi plakáttervei, kiállítási installációi és alkalmazott grafikai munkái. Három évtizeden át járta a világot a Hungexpo grafikusaként, miközben tizenkét évig volt a Vidám Színpad szcenikusa. (Böjtös Kinga)

Veszely Ferenc – A szőlő éve című kiállítása

2015.01.29. – 2015.02.20.
Léna & Roselli Galéria
1052 Budapest, Galamb u. 10.

 

Vadak hava

 

Deák Csillag

 

Borászok dicsérete

 

Gáspár Annának

 

A Léna & Roselli Galériában Veszely Ferenc 12 db 70x100 cm-es, vegyes technikával, kartonra készült festményei sorakoznak a falakon. Egy kis áttekintő tábla igazít el, mit is látok. Régies nevek, a művész sajátos kapcsolatát mutatja a múlthoz, a tradícióhoz, a görög antikvitáshoz, a kereszténységhez. Királyok, Vigalom, Angyalok hava (január- február-március), Vadak, Szerelem, Virág hava (április- május-június), Könyv, Csillagok, Dal hava (július, augusztus, szeptember), Csízió, Bor, Fiú hava (október- november-december) képei. És egy kakukktojás, C. szőlővel. Tizenhárom kép. A kiállítás címe A szőlő éve. A szőlőszemben ott a csend, a vigasság és a szeretet csendje, gesztusa. …végül is ketten maradnak, Isten és a bor.[1]

A szőlő éve a kiállítás címe, de én azt mondanám, hogy inkább évtizede, vagy akár évezrede (Vadak hava). Felülmúlhatatlan a múlt ismerete. Bacchus meglovagolja az élvezeteket. A bor a tradíció és a megújulás is, a kísérletek ideje. Valamit mindig úgy csinálunk, ahogy eleink csinálták, és valamit nem úgy csinálunk, ahogy apánk-anyánk tanította. Eltérünk, merünk eltérni, merünk mások lenni. A bor önazonosság és identitáskeresés is. Az óbor szentség, az újbor mindig szerencse is. Ódivatúnak lenni nem baj, sőt kötelesség, mert benne az őrzés, a védés, az óvó tekintet és gondoskodás. A borkészítésben is van divatmajmolás, a pénz sikerességének vágya, benne a bukás. Bor és bukás. Bor és tisztelet. Petúr bán iszik és búsong. Ilyen nép vagyunk. Sírva vígadunk, mert keservünk ezer éves, itt vagyunk, és úgy hisszük és érezzük, nem vagyunk itt, őseink földjén (Vigalom hava). Bor és siker, valami fenséges, valami jó, valami áhítatos és szentséges. Isten is szereti a bort, ahogy a szerzetesek. A bor vérré válik. Áldásos a gyomorra, segíti az emésztést, gyógyít, nemcsak öl. Mert néha romba dönt, életet, családot, szerelmet, karriert, jövőt és jelent. Hiába titkoljuk, hogy alkoholisták vagyunk, betegségünk gyógyíthatatlan. Absztinensé lehet válni, sok minden kell hozzá, de akkor is betegek maradunk, csak tudunk élni, ha nem is úgy, ahogy szeretnénk. Nézzük a bort ívókat, kezünk meg-megremeg, nyelvünk hegyén érezzük a bor selymességét, gyümölcsös ízét, torkunkon a napfény szikrázik fel, égeti és simogatja, koccintunk egymás egészségére.

Nemesíteni a bort, szent őrület, tudni a legjobb évjáratokat, a hiányt. Inni társaságban szeret leginkább az ember, barátsággal jár, barátot hoz, és olykor barátot visz. Borban ott a vágyódás valamire, annak felismerése, mi hiányzik az ember életéből (A Bor hava). Mert ideje van a pihenésnek (A Dal hava), a munkának, és ideje van ivásnak is (Csillagok hava). Dionüszosz férfi, talán nem véletlenül, ám ne feledjük, a bacchanáliákon ott vannak a szépség asszonyai is.

 

Csillagok hava

 

Minden hónap köthető a borhoz, a szőlőhöz. Munka kapcsolódik hozzájuk, kemény, következetes munka, mert itt a természet alkot, mi csak alkalmazkodunk a természethez (Szerelem hava). Honnan jön a fény, milyen a talaj, vulkanikus vagy meszes, hegyoldalban fut a szőlő, meredeken, mint a Rajna mentén, ahol speciális traktorok járják szüretkor a szőlősorokat. Bor és műveltség, bor és könyv (Könyv hava), bor és élet, bor és nő.

 

Könyv hava

Valahogy összetartoznak, és össze is fognak, amíg bort készít az ember. Legyen férfi vagy nő. Ma lehet nő is borász. Itt is elindul valami változás, öröklöttnek hitt tabuk dőlnek meg. Időben és térben. A helyhez kötődik a bor, benne a hely szelleme, nemcsak a napfény, a helyi tudás és ismeret, a helyhez kötöttség rabsága és kínja, el kell viselni, fel kell használni, hogy jó bor szülessen. Születik, ahogy születnek a csecsemők (Angyalok hava). Kínnal és keservvel, olykor váratlanul, olykor tervezetten. Mindig van meglepetés a borkészítésben. Ahogy az életben. Egyek.

A szőlőszem mint test és nedű. Szilárd és folyékony anyag. Érlelni kell, mire a napfény nyomán iható ital lesz. A szőlőszem teste a földgömböt idézi, a kerekséget, a kezdetet és a végtelent, az időtlenséget (Virág hava).

 

Virág hava

Ez a természet körforgása, a teremtés és pusztulás pillanatáról szól. Gurulnak a szemek, néha egyenként szedjük le őket, ha jégbort akarunk csinálni (Csízió hava). Fagy kell hozzá, tél. A szőlőszemben ott van a női mell, az erotika, különösen, ha ajak közé vesszük bármelyik érett szemét. Édes volta tagadhatatlan, néha ragad tőle az ujjunk, a szánk. Mézédes. A szőlőszemben ott az obszcenitás is, valamit felfalunk, valamit bekapunk. Ha bort iszol, szabad embernek érzed magad. A szőlőszemben tehát ott a szabadság érzése is. Érzéki és húsos szemek. …természettől elemelt, átemelt hatalmas gömbök, gömbsorok, gömbhalmazok – a teljesség eufórikus megkísértői.[2] Bor és hordó, bor és pohár, flaska, bőrtömlő. A bor ott van a Bibliában is.

A szőlőszem változatos formában jelenik meg a képeken, és a kollázs technika által további jelentésekkel gazdagodik. Most nem Dörgicsén vagyok, de mégis Veszely Ferenc birodalmában érzem magam. Szüretelünk, újfent a szőlő éve van. A művész Bacchussá válik, képsorozata egy szőlőfürt, szemezgetjük, megkóstoljuk. Nem csak látjuk a képeket, gondolatban koccintunk is a művész egészségére.

 

 
Királyok hava

Kölüs Lajos

Seprő vagy borannya

 

Kiragyogni és felragyogtatni – vallja Léna, a galériatulajdonos. Tizenkét kép, tizenkét hónap, egy körforgás a nap körül (Királyok hava és a Fiú hava), egy év, az igazi borhoz kevés, egy műalkotáshoz sok idő. Valaki megfogan és megszületik. Szőlőnyitás és borfejtés, a két mozzanatban található valami közös, nem a szőlő révén, hanem az emberi tapasztalat és vágy dolgában, tudni valamit a természetről, szolgálni azt és szolgálatában lenni. Iható, élvezhető nedűt kapunk kemény munka árán. Dionüszoszi ünnep, benne a kéjes érzés, mulatunk és élvezzük az életet. Nem lakunk fahordóban, sem fák odvában, nem vagyunk remeték, ha időnk egy részét pincék mélyében töltjük, a föld alatt.

Veszely egyszerre mer pogány, istentelen és vallásos, istenfélő ember lenni.  A Királyok hava c. képen három királyt látunk. Valójában ők a napkeleti bölcsek. Úton vannak, tudják, hogy isten királysága eljön. Veszely az aranyalmát kereszttel festi meg. Egyszerre utal a még meg nem született gyermek uralkodására, halálára,. A Vigalom hava a befejezés, a farsang ünnepe. Az engesztelés hónapja is. Testi-lelki purgálás ideje. Veszely képén Cupidót látjuk, Bacchust és Aphroditét. Nincs násztánc, csak szerelmetes együttlét, jókedv és öröm. Az idő még hideg és fagyos. A népi mondás szerint: Ágota még szorítja, de Dorottya majd tágítja. Az Angyalok hava című képen egy Salutatio Angelica, az Üdvözlégy, teljes nevén „Angyali üdvözlet” látható. Ilyenkor vetünk, a mag meghal, belőle új élet sarjad. A bomló élet szagát érezhetjük, ha közel hajlunk a földhöz. A fogantatás napja erre az időszakra esik, március 25.-re.

A Vadak hava c. képen egy fiú egy tigrisen ül, szőlőfürtöt tart a kezében. Most nyiladozik a természet, most töri fel az eke a talajt. Szőlőszemei szemmé válnak, néznek és látnak. E hónapban van a Borkóstoló ünnep napja. Bacchus ünnepel, zöld levélkoszorúval, bottal, gyermeki külsővel jelenik meg, leopárdok, oroszlánok, tigrisek kíséretében. Ünnepét a borivás, lakmározás, fényűzés jellemzi. Veszely Bacchust, mint a szőlőművelés és borkészítés feltalálóját mutatja be, aki ezzel nemcsak a földművelésre tanította meg az embereket, de olyan bűnök, mint a részegség és fényűzés elterjedéséhez is hozzájárult. A Szerelem hava a Venus-istenasszony hónapja is. Venus mellékneve „aprilis” volt. Az év Április elsején kezdődött. Veszely az istenasszonyt állítja képe középpontjába. Április, ó, Április,/ Minden csínyre friss!/ Faun-bokáju, vad suhanc,/ Újra itt suhansz!/[3]. Felső és alsó világ találkozik. Elmúlás és keletkezés, látható és láthatatlan világ között személyes kapocs, híd jön létre. Ötvenfelé közeledve gondoltam bele abba, hogy mi lesz velem, ha elveszítem az érzést. Elfelejtem, hogy milyen szerelmesnek lenni.[4]  A Virág hava című képen Veszely a tomboló, lombba, virágba borult természetet idézi meg. Május első napján a házakat zöld lombokkal díszítették fel. Nem állít májusfát, bár a májusfa a tavasz, a természet újjászületésének a szimbóluma, de jelenti a lányok elismerését, a nagylányokhoz való tartozást. Képén nincs emberi alak, a természet az úr. Mintha érezném egy kicsit a fagyosszentek idejét, napját.

A Könyv hava című képen Hamvas Béla portréja látható. Mégis Ernest Hemingway A Kilimandzsáró hava című novellája jut eszembe először, majd Hamvas Béla. …A megdicsőülés aurája fénylik az érett föld körül. S ebben a világfölötti tündöklésben, a halál küszöbén, de az élet csúcsán, amikor érett, mézes békében már szenvedély s erőszak nélkül a természet önszántából szórja el egész vagyonát, ebben a megnyugodott szépségben minden alkalommal megérik belül is valamilyen rejtélyes gyümölcs.[5]A Csillagok hava augusztus, benne a Perseidák, és hullócsillagok. A nyár utolsó hónapjában az éjszakai égbolt meteoroktól fényes. A Dal hava Szent Mihály, Őszelő, Földanya hava is. Ettem szőlőt, most érik, most érik, most érik./ Virág Erzsit most kérik, most kérik, most kérik./ Kihez ment a levele? Garzó Pista kezébe./ Hej, rica, rica, hej, Pista te!/ Ilyenkorra már megforr az újbor, beindul a pálinkafőzés, kezdődhet a lakodalmazás őszi időszaka.

A Csízió hava c. képen egy betyárt vagy számadót látunk, fekete kalappal. Számon kér valakit. Elszámoltat. A Bor hava egyben a liba java, az újbor hava, halottak hónapja is. Veszely ezzel a képpel megidézi a hallást, a tapintást, az ízlelést és a szaglást. Nincs halálfélelem, élet van, családi és közösségi élet.

 

Bor hava

A Fiú hava a pihenés, megbékélés és a jó hangulat jegyében telik. Az emberek a családi tűzhely köré húzódnak, és élvezik a jól végzett munka megérdemelt gyümölcseit. Várakozás és készülődés pillanatai teszik meghitté a szentestét megelőző adventi időszakot. Jézus születésére való várakozás, a felkészülés, a reménykedés és a szeretet időszaka. Veszely 12. képével (Fiú hava) az óra mutatója körbe járt. December 25-én megszületik Jézus Krisztus.

 

Fiú hava

Veszely csavar egyet, megfesti a 13. képet is, a kakukktojást. A mesét. A szökő hónapot? Visszautal Bacchusra, a fehér abrosszal az ártatlanságra, a születés utáni pillanatokra. Megérintenénk a képen lévő tárgyakat, gyümölcsöket. Veszely egyszerre hat a látásra és a tapintásra, mindegy összefoglalja a tizenkét kép történetét, világát. Az embert, földi és égi értelemben.