Helyszíni tudósítások

 

 DSC_0184.JPG
A Kazán-szoros bejárata, Galambóc várával

 

Vendégségben az Angyaloknál

 

Elhagytuk Galambóc várát, a Kazán-szorost, a természet egyik csodáját, a Vaskaput, de Orsova, a régi magyar határ után még két zsilipezés várt ránk. Besoroltunk hát egy-egy uszályokat toló hajó mögé és ereszkedés után harminc méterrel lejjebb folytattuk utunkat a Dunán. A békési hajós-csapat tagjai be igen, de el nem telve a lenyűgöző látványtól olykor még fényképezni is elfelejtett. Kivéve talán Major Gyuszit, aki dokumentumfilmet készít a Körös-Tisza-Duna-Delta expedíció idén nyári útjáról, kalandjairól.

Szörényvár (Turnu Severin) határrendészeti stégjénél kötöttünk ki, itt jelentkeztünk be Romániába, a román vizekre. Errefelé már egyre kezd szélesedni a folyómeder, a szél is nagyobb hullámokat ver, ám hajóm jól bírja, „Szalonta” a tengerre készült. Így aztán Gyurkó Dani „Pupuló”-ját és Knyihár Misi motorcsónakját akaratlanul is megelőzve kissé, aznapi célunk, a Port Cultural Cetate kikötőjéhez elsőként érkezett. A Duna jobb partján Bulgária, néhány folyamkilométerrel feljebb pedig Szerbia. E hármas határnál található Cetate (Fellegvár) település, melynek Duna-parti részén, a 19. században forgalmas gabonakikötő helyén húzódik egy különös létesítmény.  Már a stég külcsínén látszik, hogy nem egy átlagos román helyen jár az ember. A „Cetate Kulturális Kikötő” nevű objektumot a Román Írószövetség volt elnöke, az 1989-es román forradalom ikonikus alakja, Mircea Dinescu hozta létre, s ő vezeti.

 

DSC_0297.JPGCetate kulturális kikötő

 

Itt működik az általa alapított Költészet Alapítvány is. Igen rendezett főépület, amelyet minden egyes apró kis részletével együtt olasz tervezők és nagyrészt kivitelezők alkottak, valamint az úgynevezett Angyal Park fogadja az idelátogatókat.

 

DSC_0301.JPG
Az Angyal Park főépülete

 

A hely művésztelep, alkotóház, rendezvény-központ, ahol román és külföldi költők, színészek, írók, képzőművészek, zenészek, filmesek, színházi szakemberek, fotósok is szívesen mulatják az időt, vesznek részt műhelyeken, alkotótáborokban. Mindenkit szívesen látnak. Bennünket is, békési hajósokat, akik között akad ugyan „civilben” fotós, író, madarász, rádiós, filmes, de most vendégek vagyunk mindannyian. Vendégségben az Angyaloknál.

És mit csinál itt a neves költő, Mircea Dinescu? Hát, kérem, a forradalom hőse csorbát főz, kenyeret süt (na, ez utóbbit sütteti, helyi, jó minőségű búzából). Ízletest, finomat.

 

 DSC_0305.JPG
Mircea Dinescu költő, a romániai forradalom hőse
a konyhában érzi magát a legjobban

 

Alkalmi tolmácsunk Balog János fiatalember szerint, aki a Székelyföldről szegődött dolgozni az Angyal Parkba, az elnök úr (Dinescu) a konyhában érzi magát a legjobban. Igen szeret főzni. Mindent megkóstol, ő fűszerez.

 

Mircea Dinescu: A művész villája

 

Ügycsomóm dagad akár a jó kenyér
fúvódik, szusszan, szelíden megkél,
kedvesem, mi majd együtt mulatunk,
vinilin szárnyai alatt nem lesz semmi bajunk

hozd el szüleid is hogy ne maradjunk árván
esernyőd is legyen csalóka a szivárvány
a szavak őszt mutatnak s az égből kanál potyog
fákról nyakunkba hullnak kíváncsi fiskusok

Ma közönyösen járkálok az utcán le-fel
nem szimatolok és nem civódom senkivel:
méhecskeháj az ágyútöltelékben
és egy vodkázó angyal száll az égen...

(Cseke Gábor fordítása)

 

DSC_0311.JPG
A költő finom csorbája

 

A költő vodkát ugyan nem készít, borokat azonban igen. Méghozzá minőségieket. A mintegy 50 hektáros szőlőültetvényén lévő Vinul Moșierului nevű pincészetéből 2013-as Fetească albă-t kaptunk a csorbaleves mellé. Karakteres, száraz fehér nedűt. Kár lett volna belé a szikvíz. Az étek után Dinescu bemutatta „birodalmát”, körbevezetett bennünket az ízléses szálláshelyeken, természetesen a konyhán, és bemutatta az Angyal Park szobrait, a kültéri alkotásokat.

 

DSC_0314.JPG
Az Angyalok vigyáztak ránk

 

Mi pedig mivel mással is, csabai kolbásszal és palack békési szilvapálinkával köszöntük meg a szíves fogadtatást.

Köszönjük, Mircea! Az Angyalok legyenek Veled is!

 

Józsa Péter,

a „Szalonta” kapitánya


Főoldal

2017. augusztus 24.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Versek
Marno János verseiCsontos János verseiZalán Tibor verseiCsider István Zoltán slamjei
Prózák
Kiss László: Tisztelt Miniszterelnök Úr!Kiss Judit Ágnes: A női princípiumFekete Vince humoros prózái Hagymavágás gyorsan, egyszerűen
Kritikák
Nyilvánvaló - Szakács István Péter novelláiról „Szemétdomb az egész világ”Minimalista körkép - Fekete Vince válogatott kötetérőlÁll a bál
Esszék, tanulmányok
A dilemmás költő - Közelítések Csoóri Sándor kései verseihez Ilia Mihály: Háromszéki orvosokA radikális hasonlóság elve Csoóri Sándor költészetébenCsoóri Sándor és a „bartóki” modell
Drámák
Győrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓBartis Attila: Rendezés
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA