Papírhajó - Füttyögés és nahátozás

A_n__ma_t__ltos.jpg

 

Gajdó Ágnes

A Nomád Burger titka, avagy Bori néni bajba kerül

 

Az Abszolút töri sorozat abszolút jó kezdeményezés. A Pagony Kiadó ráérzett arra, mivel lehet megfogni az olvasás és talán a történelem iránt is érdeklődő ifjakat. Az eddig megjelent kötetek mindegyike izgalmas, érdekes, meglepő fordulatokban sincs hiány, és egyúttal ráirányítja a figyelmet egy-egy kiemelten fontos korszakra. A magyar történelem jeles személyiségei elevenednek meg, ugyanakkor mintegy kontrasztként ott találhatók a jövőből visszautazó, sokszor igencsak hatalmas gondokkal, önértékelési problémákkal küszködő gyerekek is.

A sorozat kiindulópontja mindig ugyanaz: az Első Kerületi Vitéz János Nyolcosztályos Gimnázium udvarán álló platánfa törzséből különféle időalagutak nyílnak. A büfés – állítólag vénségesen vén – Tempi Borbála ezeken keresztül jár-kel különféle korokba, és szerzi be nem mindennapi árukészletét. Ily módon teszi közkinccsé a folyton éhes diákoknak például a Nomád Burgert, a Fácánhabos Royalt vagy épp a Fügés Mátyást, esetleg a Kosztolányi Kedvence Kuglert. A szemfüles és kalandvágyó fiatalok meglesik az idős asszonyt, a nyolcadikos nagypofájú Zámbó Márk szerint, a „nyanyát”, és a nyomába erednek. Bori néni minden zugot bevilágító fejlámpájával és szuper értékes lenvásznakkal mint csereáruval a zsákjában mit sem sejtve elvezeti őket a múltba, ahol persze rengeteg minden történik, de a legjobb talán az, hogy a gátlásosból magabiztos, a nagyképűből megértő, a szorongásosból kiegyensúlyozott lesz… Az átélt kalandok hatására a gyerekek érettebbé válnak, megtanulják, milyen fontos a becsület, a közösség iránt érzett hűség, a segítőkészség, a barátság és a bajtársiasság. És még sorolhatnám.

A sorozat eddigi köteteiben hőseink megjárták már Mátyás reneszánsz udvarát, a kiegyezés korát, az 56-os forradalom időszakát és a Trianon előtti éveket is. Majoros Nóra regényében Szigeti Imre és Zámbó Márk egészen a honfoglalás előtti időbe keveredik, vagyis olykor botladozik vissza. A büfés Bori nénit követve az eleinte önteltnek és hantagépnek elkönyvelt Márk a lesajnált kevés szavú „Imifej” segítségével fantasztikus kalandot él át. A múltba visszatérve a folyton saját nagyszerűségét hangsúlyozó, hangzatos történeteket mesélő fiú ugyanis elnémul. Bori néni a szerény, megbízható Imire ruházza a medált, ami hozzásegíti, hogy a korabeli emberek megértsék, amit mond, és amit neki mondanak. Márk szavai így rejtve maradnak, és akikkel találkoznak, csak akkor értik meg, ha Imi lefordítja nekik. Éppen ezért igencsak vigyáznia kell a nyelvére – szó szerint. A nagyszájú nyolcadikos persze gyakran a huszonegyedik századi szlenget használja, és nem átall például a Csizmás kandúr meséjével vagy egy Csillagok háborúja történettel előhozakodni, de „Imifej” hősiesen állja a sarat, és nem keverednek bajba az időközben „néma táltosnak” elkeresztelt Márk blődségei, faragatlan vagy esetleg véletlen elszólásai, ám a hallgatók számára mégis varázslatos meséi miatt.

A regényben a büfés néni sokkal nagyobb szerepet kap, mint az eddigi kötetekben. Ezúttal az őt követő két fiúval egyszerre kerül át a múltba. Vagyis Bori néni kicsivel korábban, de ott megtámadják, és egy kőbe verve a fejét elájul. Imi azonnal a segítségére siet, szakszerűen felméri, nem tört-e el az idős asszony keze, lába; ő ugyanis cserkészként ért az elsősegélynyújtáshoz. Márk meg csak ámul, hogy a szótlan „nyominger” talán titkos szuperhős… A kalandok akkor kezdődnek, amikor a 9. századba visszaérkezett fiúk megmentik egy kisbaba – Márk szavaival: Babcsíra – életét, és elhatározzák, hogy megkeresik a szüleit. Legalább az apját, mert ha jól sejtik, akkor az anyát elrabolták valami harcias lovasok. Márk hezitál, haza akar térni, az első adandó alkalommal cserben hagyja Imit, majd újra összeforr a sorsuk, és csak egymásra meg néhány jóakaratú emberre számíthatnak. Minthogy Márk szavait csak Imi érti, különösen nehéz kilábalniuk a gyakran félelmetes helyzetekből.

A regény erénye, hogy abszolút elfogulatlanul idézi a történelmi eseményeket, vagyis abszolút szabadon szárnyaló fantáziával közelít az eddig kevésbé dokumentált történetekhez. Ki tudja ugyanis pontosan, hogy mi történt a honfoglalás előtt? Mármint az akkor élt „civilek” életében. Hogyan viselték a kalandozó magyarok portyázásait az e helyen élő népek… Majoros Nóra jó érzékkel teremti meg a mocsaras vidékeken élő halászok, az urakat szolgáló marcona katonák vagy éppen a kovácsmesterek, bőrcserzők, fazekasok, ékszerkészítők világát. Ebben a környezetben kell valamilyen módon boldogulnia Iminek és Márknak, és csodák csodája, sikerül nekik. Még akkor is, amikor rájönnek, hogy valójában a portyázó, hódításra törekvő, martalóc magyarok fogságába estek…

Majoros Nóra regényében nem véletlen, hogy két gimnazista fiú, Márk és Imi a főhős. Személyiségváltozásuk ábrázolása már-már mesteri. Mert hiszen ki gondolta volna, hogy a nagymenő pofagép is berezelhet, sőt félhet is olykor, és a csendes, szelíd fiú is képes halált megvető bátorságról tanúbizonyságot tenni. Bori néniről is kiderül, hogy mennyire jó fej, hiszen nem az életkor határozza meg a jellemet. A titkos kiruccanás ugyanis nyilván nem publikus a hozzátartozók számára, ám az idős hölgy tökéletesen viselkedik a kíváncsi, ám emberségből jelesre vizsgázott fiatalokkal, főként miután újra visszakerülnek a jelenbe. A fiúk pedig, bár többször életveszélyes helyzeteket élnek túl, tanúságot tesznek segítőkészségükről, barátságukról, nagylelkűségükről, leleményességükről. Abszolút élvezhető a történet, és abszolút gazdag olvasmányélmény, szerintem nem csak tizenéveseknek. Ja, és az is kiderül, hogy Bori néni honnan szerzi be a Nomád Burgerhez szükséges különleges alapanyagokat… 

 

(Majoros Nóra: A néma táltos, Pagony Kiadó, Budapest, 2022, 312 oldal, 4490 Ft)


 

Főoldal

 

2023. február 21.
Kontra Ferenc tárcáiHáy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Győri László verseiVári Fábián László: AdventEgressy Zoltán verseiSzabó T. Anna: Alkalmi és rögtönzött versek
Grecsó Krisztián: Apám üzentBanner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: Eltűnők
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png