eS Kiss Judit
Összevillan
Az első szál cigarettát a történet kedvéért szívtam el. Ülünk néhányan az asztalnál, a többiek dohányoznak, valaki elmeséli, mikor és hogyan gyújtott rá először. Aztán a másik is elmeséli, meg a harmadik. Nekem nincs mit mesélni, ez egyre jobban dühít. Haragszom rá is, amiért egy másik lánnyal jókedvűen táncolt, tőlem meg azt kérdezte, miért vagyok ilyen savanyú. Ez így pont jó történet.
Nemrég hallottam, Szegeden van egy szálloda, ahol az elnöki lakosztályban intelligens vécé van. Kínai útmutató leírás van hozzá, ezt megszerzem, lefordítom, nem én, hanem valaki vagy a google, tudni akarom, mit lehet írni egy vécéről és annak használatáról. És mit jelent az, hogy intelligens? Ez volt az eredeti terv, az indok, hogy ezért utazom Szegedre. [De ez persze legenda, unatkoznak az emberek, és különböző különös történeteket találnak ki maguk és mások szórakoztatására.]
Ha mindent megterveztem, indulok. Kell egy szabadnap, vonatjegy vagy busz, meglátjuk, szállás, olvasnivaló és útvonal-terv. A szabadnap kivételével mindent a neten intézek. A beérkező levelek között egy hírlevél, középpontban a Szeged effekt antológia. [Mindig kérdezzétek, majd meg egy könyvtől, amit kézbe vesztek: miért?] [S ekkor eszébe jutott valami. Egy mondat!] Akkor legyen így, induljunk ki a szövegekből, legyen ez az alap.
Huszonhét írás, élmények, benyomások, pillanatfelvételek, utcák, terek, épületek, hangulatok. [Nem tudásra vágyik - el is mosolyodik a szón -, hanem kérdésekre, történetekre, amit maga alkothat meg egy-egy elcsípett beszélgetésfoszlányból]. Kiválasztok a könyvből szereplőket, akiket feltétlen meg kell ismerni és helyeket, ahol ott kell lennem. Pontosan még nem tudom, miért. [Mintha várnék valamire.] [Türelemmel, mert a pontyhoz türelem kell, Éling bácsi meg értett hozzá, ült és csak várt, és várt. Az alkalomra várt.]
Keresgélek a neten, összeírom a címeket, utca, házszám. Tisza Lajos körút 49, találkozni azzal a fiúval a Centrum Áruháznál, aki ha felszáll a nyolcasra és jegyet vált a Dugonics térig, biztosan szegedi. József Attila Sugárút 73, a Hóbiárt bisztróban megtudni annak a lánynak a címét, akinek este látszik a sziluettje az ablakban a buszból. Megkeresni a Kálvária sugárúton a Vadasparkban az űrhajóst és az egyetlen embert, aki úgy képes görbíteni a szeget, hogy az kiállja a gyorsulás-lassulás során fellépő őrült feszültséget. A Bajai úton megnézni a Szegedi Téglagyár és az Ifjúság utca páratlan oldalából a legtáblamegbecsülőbb ember táblájának hűlt helyét. Megkeresni azt a tápéi kocsmát, ahova Viking jár, megkérdezni őt, hogy én is hasonlítok-e a lányára. A Kereszttöltés utcában átérezni, milyen az, ha valaki az itthon-létet találta meg. Meglátni, hogy mitől fekete a Dóm tér. Leülni a Széchenyi téren arra a padra, a Béla szobor elé, ahol a tízes skálán a nyolc pontos lány észrevette a kilenc pontosat. Megkeresni azt a kocsmát, ahol Akitvárnak bármilyen kívánságot teljesít, mindenki kérhet egyet, mint a mesében, Zolibá, Zoltán, Zolika és az Öregzagyva is. Lemenni a Tiszához, odaköszönni a horgászoknak és figyelni, melyik Éhling bácsi, aki a három ujját magasba emelve válaszol a köszönésre.
Az útvonalat egyszerű megtervezni, ha kész a címlista, a program megrajzolja, és a térképen megjelenik a megadott helyek közötti út. Ahogy egyre több címet adok hozzá az útvonalhoz, a rajz egy napra és a sugaraira kezd hasonlítani. Napváros. Eszembe jut a fiam rajza, a hétvégén takarítás közben megálltam a hűtőszekrény előtt, régebben raktam ki oda, akkor is tetszett. Bal oldalt egy mosolygó figura, tényleg fülig ér a szája, a mellkasában nagy szív, az égen ugyanolyan füligmosoly nap, a lap jobb oldalán pedig sorokba rendezett firkálás, a fiam szerint egy mese.
Ha ez egy mese, akkor azt kívánom, hogy villanjon össze a szemünk. [Ismerős a szeme villanása, ezt keresem kóbor, részeg éjszakákon, a villanást, ami végigsüvít a gerincen, és ami a reggeli nap fényében tompa tekintetté sorvad.] Ezért indulok el Szegedre, van szabadnapom, jegyem, szállásom és tervem. [Ha pedig arra kérnének, hogy meséljem el nekik, milyen is volt az a hét esztendő, amit a Napvárosban töltöttem, azt mondanám nekik, ami történt, csak kissé kiszínezve.]
[ ] A zárójeles részek idézetek a Szeged effekt antológia (Areión Könyvek, Szeged, 2011) Becsy András, Weiner Sennyey Tibor, Kaiser László, Boldog Zoltán, Szekeres Nikoletta szövegeiből
A Szeged effekt antológia szerzői: Árpás Károly, Bakos András, Baranyi Ferenc, Becsy András, Bencsik Orsolya, Bene Zoltán, Berka Attila, Boldog Zoltán, D. Szabó Pál, Gáspár Ferenc, Kaiser László, Kiss László, Kollár Árpád, Lázár Bence András, Lennert Tímea, Marton Árpád, Orcsik Roland, Pintér Lajos, Podmaniczky Szilárd, Simai Mihály, Simon Adri, Szekeres Nikoletta, Székelyhidi Zsolt, Turi Tímea, Vass Tibor, Veszelka Attila, Weiner Sennyey Tibor
