Versek




Nemes Z. Márió
A köszönet, ami megállít

mindenben van valami
ami bogár
a kolbász olyan volt
mint egy rövid
de öregebb kar
az anyja állandóan teper
mert állítólag
van egy tavuk
talán lány leszek
ha meghalok
de soha nem lesz
ilyen szép bugyim
vonalat húzok rád
kettészakít
és én azzal élek együtt aki
még bír dolgozni
amikor elutazom
a másikat
nem merem
megszokni



Az Első kötet előtt lapja

2007. január 18.
Kollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcáiMagyary Ágnes tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Győrei Zsolt: Amint költőhöz illőVörös István verseiMolnár Krisztina Rita verseiJenei Gyula: Látlelet
Nagy Koppány Zsolt: A masszázsszékMagyary Ágnes: NésopolisSzakács István Péter: Az örökségBecsy András novellái
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Békéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg