Versek




Nemes Z. Márió
A köszönet, ami megállít

mindenben van valami
ami bogár
a kolbász olyan volt
mint egy rövid
de öregebb kar
az anyja állandóan teper
mert állítólag
van egy tavuk
talán lány leszek
ha meghalok
de soha nem lesz
ilyen szép bugyim
vonalat húzok rád
kettészakít
és én azzal élek együtt aki
még bír dolgozni
amikor elutazom
a másikat
nem merem
megszokni



Az Első kötet előtt lapja

2007. január 18.
Magyary Ágnes tárcáiKollár Árpád tárcáiSzakács István Péter tárcáiZsille Gábor tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Merkószki Csilla: Innen folytatjukHerbert Fruzsina: Főpróba
Tóth Krisztina: BetonútNádasdy Ádám: Na, felnőttekJenei Gyula verseiNagy Koppány Zsolt: Bocsánat, uram
Bíró Szabolcs: Égi menedzser – Ozzy Osbourne emlékéreAknai Péter: RuhatáramTakács Zsuzsa: Telefon, Halál és megdicsőülés, Méltó távozás Kovács Dominik−Kovács Viktor: Csirkevész
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

        Jókai Színház Bekescsaba.jpgnka-logo_v4.pngmka_logo_mk_logo.pngpk__-logo_hun-01.pngMMAlogoC_1_ketsoros__1_.jpg