Versek

 

 13._Csap__Ang__la1.jpg

 

Csapó Angéla

 

Békés

 

A gangon pakoltunk le a gyerekekkel.
Csönd volt, nem jött elénk. Mint amikor
egy ölelés, amit addig ingyen megkaptál,
nem jár többet.
A szobában találtam rá, egy fotel mélyén,
hatalmas képernyő előtt. Hátulról nem látszott
belőle semmi. Csonttá soványodott utolsó
találkozásunk óta, épp, mint a ráktól, halála előtt.
Belém nyilallt, hogy megint meg fog halni.
Hol fáj? – kérdeztem.

A szemem – mondta.

A fél arcát sapka takarta, nem mertem alánézni.
Az asztalon kék lábosban paprikás.
Egy személyre: nyilvánvalóan nem várt. Pedig
jó lett volna a velehalt ízt megkóstolni.
Öregszem. A mellévé, a lábaivá lett a testem.
A sorsából enyém egy púpos tányérnyi adag.
Ledózerolt házakba járok álmaimban.
Nyugodni békében.

 

Rézangyal



Nem estek meg velem
az Élet Nagy Közhelyei.
A Giccs se jött el, hiába vártam.
Kommunikációs nehézségekkel küzdök:
a narratívában nincsen számomra hely.
Alkonyodik, én meg bogarakat látok,
az árokszélen hetek óta ázó
sapkát, melltartót, melegítőt,
s csak aztán a mennyet, hogy kiszakadt,
mikor a kátyúba gyűlt vízen át
biciklin hasítom az eget.

 

Csendélet



Méz, hullott körte, árnyék.
Soha nem vágytam többre.
Az is így nézne ki, ha élnék.
Nyárszag, hétköznap lenne,
kiűzetés előtt.

 

Küllők

 

Ágyás fölé hajolni,
elveszni valaki másban,
a boldogság nem érzés,
de otthon a nemtudásban.

A bukás, mint egy falat kenyér,
egymásban laknak: hit és félelem,
tudok veled mit kezdeni, jól van,
még ha te nem is énvelem.

Eddig véleményem volt,
lefeslett rólam a szerep.
Halotti toromon ülök,
mostantól jön az ismeret.

Nem esküdött, nem mondta, hogy örökre.
Az eget, a földet nem vérezte össze.
Átöblítette annyi arc, kevés volt:
maradtam polcán én, a csorba bögre.

Azzal kezdődik, hogy vége.
Nem jutottam mégse át.
Innen és túl egy az este.
Holnap, kétezer éve.
Várok rád.

 

Megjelent a Bárka 2020/4-es számában.


Főoldal

2020. szeptember 10.
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Ütőér
Karácsonyi Zsolt tárcáiVári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcái
Versek
Toroczkay András verseiLajtos Nóra: kórtermekGaraczi László: Cioran-dalokAczél Géza: (szino)líra
Prózák
Farkas Arnold Levente: AnyakéntNagy-Laczkó Balázs: KékszínkörMurányi Sándor Olivér: Halak közöttBene Zoltán: Isten, ítélet
Drámák
Maruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkája
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum
Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA