Versek

 hegedus_gyongyi_selfie.jpg

 

Hegedűs Gyöngyi

Mihály napi álom

 

                                   (Ilia Mihálynak küldöm)

egy művész nevét kapta a völgy,
nasztaszja filippovna.
szobabelsőket festett, melyekről semmi
más nem jutott eszembe, csak annyi,
hogy valaki innen gyógyultan távozott,
s most szellőztetnek. ide soha nem
szorulnak beteg ködök. ha elalszom,
alkonyra ébredek, és fákra, melyeket
az alkony csurgatott körém, s úgy érzem,
még megemelhető az alkony,
mintha csak a felső szemhéjra festett kép lenne.
egy völgy, ahonnan messzebbre látok el,
mint egy magas partról. ahonnan látni a tengert.
látni magát, ahogy valakivel sétál,

aki ugyanabból a visszatartott lélegzetből

való, mint én.
a nap forog maguk felett, mint útról levált kerék.
mint két emmausi tanítvány,
akiknek nincs szüksége arra,
hogy a feltámadt krisztus

közéjük lépve el
magyarázza a szenvedéstörténetet.

 

2016. szeptember 29.

 


Főoldal

2016. szeptember 30.
Háy János tárcáiElek Tibor tárcáiKopriva Nikolett tárcáiKontra Ferenc tárcái
Fiumei forgószínpadTörténetek az elveszettek földjéről – Egy bánáti német lány memoárja
Herbert Fruzsina: FőpróbaOcsenás Péter Bence: Forgók
Vári Fábián László: AdventEgressy Zoltán verseiSzabó T. Anna: Alkalmi és rögtönzött versekFarkas Wellmann Éva: Szanatóriumi emlékvázlatok
Grecsó Krisztián: Apám üzentBanner Zoltán: Önarckép MunkácsyvalBalássy Fanni: KészülődésKiss László: Eltűnők
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabanka-logo_v4.pngpku_logo.png