Versek
Szauer Ágoston
Kép
Az ablakon túl semmi.
Vagy semmi látható.
Vagy papírból a város,
és épp lehullt a hó.
Így nincsen láthatár sem,
mert ahhoz kell az ég.
Mögöttesek szövik be
a világ lényegét.
Különjárat
Vonat jön éjjel, fénytelen.
Csak messziről a hangja.
Barlangi, ősi félelem.
Tudatlan fűszál, hangya.
S támad lámpányi rés,
az alvó tócsa rebben.
A tájba vág, akár a kés,
valami ismeretlen.
Díszlet
A lombok között pár stílustörés.
Az architektúrában nincs hiba.
Nem konkrét város ez, csak városok
vonásaiból gyúrt esszencia.
Kreált legendákból történelem.
Díszkút, a jelent titkon elnyeli.
Az állomáshoz tartó fürge út.
Napórák üres bölcsességei.
Hetedik ajtó
A szoba. Titkolt életünk
zsúfolt bútorai állnak.
Minden karcára emlékszel
a letakart zongorának.
Megjelent a Bárka 2023/6-os számában.
2024. január 17.