Papírhajó - Primér/Primőr

 Sopotnik_meret.jpg

Sopotnik Zoltán

Macskabarát

 

A mi macskánk nem evilági,

írja apa a gépbe. Azt mondja,

a macska a régi jó barátja. Apa

költő, beleír majd engem is

egy versbe. A macska a régi

jó barátja, én meg a gyereke

vagyok. Anya meg a felesége,

néha kicsit mérges tanárnéni.

 

A macska meg nem evilági.

Apa régi jó barátja bújt bele,

azután, hogy már nem él. Anyának

álmos macskafeje van, ezen

szoktunk mosolyogni néha. Szépen

nyávog, viccből, mikor főzi az ebédet,

még a macskát is összezavarja vele.

Apa barátját, aki már nem él. Vagyis,

ahogy apa szokta mondani, a

macskában él tovább. Én nem

tudom, hogy ez pontosan mit

jelent.

 

A mi macskánk nem evilági, fekete-

fehér, legalább kilencféleképpen

nyávog. Anya azt mondja, annyi

élete lehet, bár abból az egyiket

apa barátjának adta. Nagyon szerettem.

Most kicsit zavarban vagyok, de hát

apa barátja is milyen zavarban lehet.

Fura érzés, nyávogva beszélni

tovább.

 

Szétmaúzni a világot,

körmöt tépni böhöm

kanapén, ablakpárkányon,

mint egy modell, elterülni,

dorombolni, ha eső esik,

fúj a szél, fura lényekkel

szöszölni, szomszéd kutyát

meggyötörni, hajnalban

a kis gazdi lábaihoz simulni.

Fura érzés, de én akkor is szeretem.

 

Apa barátja nem evilági,

macskánál néha több, néha kevesebb.


 

Főoldal

2020. október 18.
Vári Fábián László tárcáiMolnár Krisztina Rita tárcái Bék Timur tárcáiKarácsonyi Zsolt tárcái
Bodon Gergely Dávid: Részlet az Út és Erény könyvéből (21)Ternyila Pál: 21Farkas Arnold Levente: latin betűkBíró József versei
Döme Barbara: Angyal a pincébőlOláh András: MulasztásainkEgressy Zoltán: És a te kis szobádFehér Csenge: Éhezik a test
Maruszki Balázs: Vasember fiaiTéblábolók, avagy eszetlenül váltjuk a rendszertCsík Mónika: Az ember tragédiája - Nyolc és feledik színDarvasi László: Karády zárkája
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
MegrendelésArchívumProgramokFedélzeti naplóImpresszum
Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA