Papírhajó - Primér/Primőr

 

 PalMarianna.jpg

 

Pál Marianna

 

Egy pár

 

Van a mamusz és van a papusz,
és ők ketten szerelmesek.
A papusz a mamuszba,
a mamusz a papuszba.
Nem páratlanok,
hanem ők így egy pár.
Nem, nem is felemásak.
Pont így jók, ahogy vannak.
Csak azt nem tudom, mért
mondja apa anyának,
hogy nem lesz ő itt papucs.
Amikor pedig papusz.

 

Vattacukor

 

Színes, puha és édes.
Téphetsz belőle egy darabot,
amekkorát csak akarsz,
vagy ahogy sikerül.

Én még csak egyszer ettem,
Jutka néni vett nekem
a demjéni strandon
meg az összes többi gyereknek,
aki Viola, Örs és én,

de jöttek a darazsak,
és mind meg akarták kóstolni,
nem lehetett tőlük nyugodtan megenni,
rohangálni kellett össze-vissza,
hogy lehagyjuk őket.

Majd nemsokára céges buliba megyünk,
és ott lesz minden, középkori vár,
bohóc, kürtöskalács és persze
vattacukor, amennyi belénk fér.

De Apa azt mondta, előre szólok,
és előre szólt, hogy vattacukrot,
azt majd nem ehetek,
mert festett, tömény cukrot
nem eszünk, és ezt szokjuk meg.

De miért pont ott kell
ezt megszokni, ahol
mindenkinek annyit szabad mindenből enni,
amennyit csak akar és bír.
Én is akarok, amennyit bírok,
és nekem miért nem szabad?

Az egész világon összesen
két gyerek van, akiknek
nem vesznek a szülei vattacukrot:
(ezek pedig)
a testvérem, Viola és én.

 

Lyukasóra

 

Eszter néni azt mondta,
készüljünk rá,
hétfőn lyukasórát tartunk.
A lyukasóra olyan,
hogy van rajta egy lyuk,
mint a zoknimon, amikor
a körmöm kiszakítja.
De a lyukasórán
már eleve is van lyuk.
Úgy kezdődik,
hogy kibújik rajta a lábujjunk,
ami az egész osztály.
Vagyis azt csinálunk, amit akarunk.
Csak most előre el kell terveznünk,
hogy mivel tömjük be a lyukat.

 

Úszás óra

 

Ma nem úszok.
Fáradt vagyok és kész.
Anya szerint mondjam meg,
hogy végkimerültségben szenvedek,
ezt el kell, hogy fogadják.
De szerintem ez így nem elég.
Majd azt mondom,
hogy az ágyam mellett találtam reggel egy kapcsot,
olyat, ami a tűzőgépben szokott lenni,
na, hát én abba majdnem beleléptem.
És az olyan szúrós, hogy az rettenetesen fájt volna,
lehet, hogy még a vérem is kifolyt volna.
Ez nagyon veszélyes volt.
És ez igaz.

 


Főoldal

2017. július 31.
Vissza
Hozzászólást csak regisztrált felhasználó tehet!
A regisztrációhoz kattintson ide!
A bejelentkezéshez kattintson ide!
Hozzászólások
Még nincs egy hozzászólás, észrevétel sem a cikkel kapcsolatosan.
Hírek
Könyvfesztivál, 2018 Könyvet a szórványba! Sayfo Omar és sikerregénye Békéscsabán Így gondozd a kultúrádat!
Ütőér
Csehy Zoltán tárcái Lövétei Lázár László tárcái Pécsi Györgyi tárcáiMarkó Béla tárcái
Versek
Zalán Tibor verseiMarkó Béla: KérésBirtalan Ferenc verseiBogdán László Vaszilij Bogdanov-versei
Prózák
Darvasi László: Akik áttáncolják a háborútHartay Csaba novelláiPataki Tamás: HungarooptimizmusHálára kötelezett emberek
Kritikák
Világunk takargatnivaló darabjaMándy-portré és korrajz egyszerrePusztulás gyerekszemmelCélia, avagy a nem létező főhős
Esszék, tanulmányok
A kiegyezés megítélése az 1919 és 1945 közötti magyar historiográfiábanGrendel Lajos irodalmi és közéleti szerepvállalásaiAz örök ritornellA Bárka-díjasok (és antológiájuk)
Drámák
Pozsgai Zsolt: A SzellemúrnőGyőrei Zsolt – Schlachtovszky Csaba: Jácint pereVörös István: Pisztoly az asztalonMario és A VARÁZSLÓ
A jó tanuló felel
Nem kötelező
Üzenet a palackban
Tündérkert
Bejelentkezés


A regisztrációhoz kattintson ide!
KezdőlapImpresszumMegrendelésProgramokFedélzeti naplóArchívum

Hírlevél Csatlakozz a facebook - oldalunkhoz!

BárkaOnlineJókai SzínházBékéscsabaNKA